Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

a „heterogenitásból származó dissolutio" elvéről beszél). A másik észrevétel a tanulmány világos szerkezeti tagolására vonatkozik. Joós Béla tökéletesen látja az óvodai élet történeti fejlődését irányító összetevőket. Fölé tud nőni tárgyának, világosan és pontosan érzékeli lényeges jegyeit. Helyesen utal azokra a mozzanatokra, amelyek az intézményt a mához kötik, közelítik. Csak sajnálni lehet, hogy szakirodalom hiányában nem tisztázta kellő mértékben mindazokat a kérdéseket, amelyeket hellyel-közzel talán önmaga is egy kicsit megalapozatlanoknak érzett. Nagy érdeme ugyanakkor, hogy vállalni merte az úttöréssel járó veszélyeket - a tévedések jogával együtt. Bárcsak másokat is megnyerne az óvodatörténet kutatása számára! Bátorsága, lelkes ügybuzgalma ezért külön is dicséretet érdemel. A körülbelül 150 oldalas tanulmányhoz Siklósi Ferenc tanácselnök írt higgadtan mértéktartó zárszót. Elvi támogatást, „nélkülözhetetlen segítséget" a Békés megyei Levéltár adott a szerzőnek. A kiadvány a Békés megyei Könyvtár sokszorosító üzemében jelent meg 1975-ben. Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv Szerk.: Rcthy Zsigmond, Baross László közreműködésével Békés megyei Tanács V. B. Természetvédelmi Bizottsága Békéscsaba, 1976. 155 oldal DÓZSA JÓZSEF Békés megye hazánk megyéi közül a közepesekhez tartozik, mégis az általa megjelentetett „Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv" például szolgálhat valamennyi többi megyének. Ez is bizonyítja, hogy nem a terület nagysága, a lakosok száma, hanem az ott élő és dolgozó emberek természetszeretete, a jövő iránti tudatos felelősségérzete és tenniakarása a legfontosabb meglévő természeti értékeinek fennmaradására, védelmére. Minden természetet szerető és féltő ember örömmel és aggódó figyelemmel reagál azokra a nemzetközi és hazai erőfeszítésekre, amelyek azt a nemes célt szolgálják, hogy megmentsenek a kipusztulástól állat- és növényfajokat, értékes természetes és mesterséges erdőállományokat, parkokat, esetleg egyedülálló fákat, fasorokat, facsoportokat. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy egy adott területen, - mint ahogyan ez a könyv is teszi egy megyén belül tudományos alapossággal felmérjük azokat a természetvédelmi értékeket, amelyek védelemre érdemesek. Mint ismeretes, minden megyének jogában áll az országos természetvédelmi területeken kívül megyei jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése. Ezzel a lehetőséggel örvendetesen, egyre növekvő tendenciával élnek megyéink. Ezekről több esetben jelentek már meg tájékoztatók, de ezek közül is tartalmában, színvonalában kiemelkedik ez a Békés megyei kiadvány. Az „Évkönyv" szerzőinek tanulmányait röviden az alábbiakban ismertetem. Nagyon szívhez szól Gajdács György „Beköszöntő"-jében írt következő mondat; „Bizonyára sokan vannak az olvasók közül, akik számtalanszor megcsodálták a szarvasi arborétum páratlan szépségét, vagy a szabadkígyósi kastélyparkot. Feltehetően nem kevés azoknak a száma sem, akik túzokot, foglyot, fürjet, őzet is láttak már. S hogy mindezeket gyermekeink, unokáink is láthassák, mindannyiunknak nagyon sokat kell tennünk". Ez a gondolat tömören fejezi ki felelősségünket és feladatainkat a természetvédelem terén. Boross László röviden tájékoztat arról, hogy 2ÓO