Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

1973-ban megalakult a megyében a Természetvédelmi Bizottság. Mondanivalójának legértékesebb részét idézem: „úgy érezzük, hogy a természetvédelem passzív időszaka lejárt és elkövetkezett az az idő, amikor minden alkalmat meg kell ragadni az életünket, létünket biztosító természet megmentésére". Ez a megfogalmazás egyben felhívás is mindazokhoz, akik tehetnek, vagy tenni akarnak valamit a természetvédelemért. Bartucz Emil-Kmoskó András „A természetvédelemjelenlegi helyzete és a fejlesztési lehetőségek Békés megyében" címmel írt tanulmánya a természetvédelem legfontosabb célkitűzésének azt tartja, „hogy megőrizze a ma és holnap nemzedékeinek azon értékeit, amelyek az ember térhódítása, a tájcivilizáció, a gazdasági tevékenység során veszélybe kerültek"... „Azt azonban társadalmi érdekek diktálják, hogy az ősi táj és élővilág egy kis töredéke fennmaradjon, hogy a kipusztulás szélén álló növény- és állatfajokat sem ma sem holnap ne kelljen »törölni a leltárból«". Mélyenszántó, tartalmas, megszívlelendő gondolatok ezek - iránytűként szolgálhatnak természetvédelmi tevékenységeink további munkáiban. A tanulmány a továbbiakban leírja a megye természetvédelmi területeit, rövid, de tartalmas ismertetést ad valamennyiről. Dr. Kiss István „A pusztaföldvári Nagytatársánc és a rajta levő ősgyep természetvédelmi, tudományos és közművelődési jelentősége" című tanulmánya egy a szülőföldjét nagyon szerető tudós tudományos vallomása Békés megye ezen igen értékes történeti, régészeti és természettudományi területéről. A szerző igen élvezetesen ír a nevezett terület eredetéről - megszólaltatva itt a tudományt és a néphagyományokat. Az ősgyep növényzetét tudományos alapossággal elemzi, igen fontos és hasznos útmutatást ad a további védelemre. Bauecker Alajos a szarvasi arborétumról és a megyei kastélykertekről ad értékes, tartalmas történeti és növénykatalógus ismertetést. A szerző tudományos alapossággal értékeli az arborétum biológiai és esztétikai értékfelhalmozódásának folyamatát. A kastélykertek növényzetét röviden ismerteti és javaslatokat ad az értékes idős fák megvédésére. Dr. Sterbetz István két igen színvonalas tanulmánya található a könyvben: „A Volga menti hérics" és a „Túzok génbank Békés megyében". Az első tanulmányában leírja a Volga menti hérics magyarországi felfedezésének történetét, valamint azokat a tudományos megállapításokat, amelyek bizonyítják ennek a növénynek az őshonosságát hazánkban. Nagy tisztelettel és szeretettel emlékezik meg Kiss István professzorról, aki sokéves kitartó munkával növénytani, orvostörténeti és néprajzi vonatkozásaiban kötetnyi érdekességet gyűjtött össze szülőföldjének e becses növényéről. A másik tanulmányában a túzokról ad egy kiemelkedően értékes, színvonalas ismertetést. Ennek jelentőségét messzemenően aláhúzza az alábbi megállapítása: „Európa túzokállományának negyvenhat százaléka Magyarországon, tizenöt pedig Békés megye területén található." Tudományos értékű tájékoztatást ad a hazai túzokállományról, annak további védelméről, a szabadtéri és mesterséges állománymentésről. Nagy Zoltán „Az erdők szerepe és fejlesztési lehetősége megyénkben" címmel az erdész szakember szemével nézve ad értékes és tanulságos tájékoztatást Békés megye erdeiről. Ismerteti a megye erdősültségi viszonyainak alakulását, a jelenlegi helyzetet és a távlati terveket. Igen fontos az oktatásban, de az egyéb területen dolgozó szakemberek számára is az az ismertetés, amelyet az üdülőerdőkről ad. Itt konkrétan determinálja a pihenőerdőt, a sétaerdőt, a kirándulóerdőt, az erdei autóspihenőt és az egyéb erdei üdülési egységeket. Munkája nagy segítség a gyakran helytelenül használt fogalmak tisztázásához. Réthy Zsigmond „A szabadkígyósi puszta és környékének értékei" címmel ad tartalmas, kultúrtörténeti szempontból is értékes ismertetést. Leírja a régészeti ásatásokat a kígyósi pusztán, számbaveszi és értékeli a leleteket. Tanulságos tájékoztatót ad a természeti viszonyokról, a kígyósi nagyerdőről, a pusztáról és annak madárvilágáról. Igen figyelemreméltó a védelemre és a közművelődési hasznosításra tett javaslata. 261