Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

részének publikálásával egyszerre kívánt tisztelegni a történész és bibliográfus Szabó Károly és a historikus Haan Lajos életműve, emléke előtt. A tartalmas, előremutató és inspiráló hagyományápolásnak ilyen kiadványokra van szüksége. Szabó Károly neve kapcsán okkal és joggal kell Békés megyében régi adósságról beszélnünk. Nemcsak a kortársak véleménye, Szabó Károly gazdag életművének akár csak futó áttekintése bizonyíthatja, de legutóbb R. Várkonyi Ágnesnek a magyar pozitivista történetírás történetéről írt nagy monográfiája is többszörösen igazolta Szabó Károly maradandó érdemeit, a magyar tudományosság fejlődésében játszott fontos szerepét. Megyénk - szerencsés véletlenek játszottak ebben közre - a magyar történetírás jeleseinek egész sorát vallhatja szülöttének: Szabó Károly volt a legelső, majd Márki Sándor, Karácsonyi János, Csánki Dezső, Veress Endre, Zsilinszky Mihály követte őt, országosan elismert munkássággal. Haan Lajos sem maradt el tőlük messze. Szabó Károlyt kivéve - ilyen vagy olyan formában - mindegyiküket számontartjuk, emléküket megörökítettük. Nemrég, 1974-ben, volt Szabó Károly születésének 150. évfordulója. Sajnos, érdemlegesen nem emlékeztünk meg róla. Igaz, az alkalmi rendezvény önmagában nem is lett volna méltó és elegendő. Nem feladatunk itt a neves historikus, bibliográfus, a saját kora társadalomtudományában bámulatosan tájékozott tudós és pedagógus életútjának, munkásságának áttekintése. Lipták Pál tömör előszava, a könyv függelékében közölt önéletrajzi és könyvészeti vázlat ezt amúgyis megadja. Talán annyit tehetünk hozzá, hogy a görög irodalom tanulmányozásával, műfordításával elindult (s 1824. december 14-én Köröstarcsán született) Szabó Károly az 1850-es években kiteljesedett, máig alapvető eredményeket felmutató, forrásfeltáró történetkutatás egyik legkiválóbbja, Hunfalvy Pál, Toldy Ferenc, Gyulai Pál tanítványa és barátja, a nagykőrösi gimnázium egyedülálló Bach-kori tantestületében Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Mentovicli Ferenc és Arany János tanártársa volt. i8őo-tól haláláig (1890. augusztus 31.) Kolozsvárott élt, s mint az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára és az egyetemi könyvtár igazgatója, a kolozsvári egyetem történész professzora munkálkodott. Míg élete első szakaszában inkább a magyar honfoglalás és az Árpád-kor kérdései foglalkoztatták (kiadta Anonymus, Rogerius, Kézai és mások nevezetes krónikáit is), Kolozsvárott főként két nagy témakörben kutatott és publikált: a székelység történetét nyomozta (három kötetes Székely Oklevéltára ma is ismert kézikönyv), másfelől meg - Toldy Ferenc adott hozzá indíttatást - összegyűjtötte és közzétette az 1711. előtt Magyarországon megjelent magyar és nem magyar nyelvű könyvek lehetőség szerint teljes bibliográfiáját. (Ez a mindmáig gyakran forgatott Régi Magyar Könyvtár című segédkönyv.) Szabó Károlynak jelentős érdemei vannak abban, hogy a nemzeti romantikus történelemszemlélettel historikusaink realista csoportja, a tényekhez ragaszkodó történetírás népies-polgári beállítottságú művelői eredményesen vették föl a harcot. Maga Szabó Károly is szót emelt a meggyökeresedett szemlélet ellen, amely csak a királyi, káptalani, földesúri kézből származó okleveleket tekintette hiteles forrásnak. Erdélyi Jánost és másokat követve ő is népdalokat, történeti mondákat gyűjtött, felismerte (már 1851-ben) a földrajzi nevek históriai forrás voltát - vagyis a néprajz irányába bővítette ki a kutatás körét, elismerte a néphagyományok alapvető értékeit a történetírás szemszögéből is. (Külön örömünk, hogy ennek jegyében az Új Magyar Múzeum 1850/51. évi kötetében szülőfaluja, Köröstarcsa földrajzi neveit tette közzé, a hozzájuk kapcsolódó mondákkal, népi magyarázatokkal, köztük a nevezetes Márkus-mondával, amelyet e közlés alapján örökített meg Arany János A hamis tanú című közismert balladájában.) A bevezetőben említett Békés megyei születésű jeles történészek munkásságában számottevő részt jelent a szülőmegye helytörténeti feldolgozása vagy a környék felkutatása. (Csánki Dezső volt csak ebben szerényebb.) Szabó Károly nemegyszer szőtt munkáiba szülőföldjéről vett adatokat, példákat, kutatásaiban azonban kevésbé foglalkoztatta a mi vidékünk. Ettől 255