Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről
iratnak a tanítók tájékoztatásában, meggyőződésében egyaránt fontos szerep jutott. Bár itt a földosztás lezajlott már, mégis figyelmet keltett, hogy az augusztus 15-i szám a földreform és az iskolareform azonos társadalmi fontosságát méltatta. A szeptemberi száma pedig a néptanítókhoz fordult felhívással: Támogassák a demokratikus iskola megszületését! Ugyanezen szám egy másik írása a tanyai iskolák siralmas helyzetéről számo't be. A gondok országosan azonosak voltak: a községi iskolaszék jegyzőkönyvei hasonló állapotokról számolnak be a szenttornyai tanyai iskolákban is. Az 1945/46-os tanév indítását a testület szeptember 6-ra tervezte. A tanítás azonban lényegében csak a legkisebbek részvételével kezdődött meg, a nagyobb gyerekek munkájára szükség volt otthon vagy a betakarításban. Az iskola egyébként is kényszerhelyzetben volt, fel kellett készülni arra, hogy tüzelőanyag hiányában a téli időben hosszabb ideig nem lesz tanítás. Szeptember 8-án az igazgató úgy rendelkezett, hogy a munkát mindkét tagozatban meg kell kezdeni. Az Eötvös-tanyai iskola tanítónőjének, ahol a nagyobb tanulók távolmaradása a legnagyobb mértékű volt, külön felhívást küldött. Egyben közölte a testület tagjaival, hogy a mezőgazdasági munkákban nem nélkülözhető tanulókat egyénenkénti mérlegelés alapján menti fel. 10 Az 1945/46-os tanév indulásakor a tantermek állapota, felszereltsége nem változott, a tanulók otthoni helyzete nem javult, sőt, ahol az apa vagy a nagyobb testvér nem jött haza a frontról, ott nehezebb lett. A háborús károk helyreállítása is, a családi sebek begyógyulása is nehezen haladt. Mindkét vonatkozásban nagy veszteségek nyomták a tanyai családokat. Az I. körzet három iskolájának tanulói közül 82-nek semmisült meg részben vagy teljesen az otthona (a keletoldali iskolából 22, a sósföldi iskolából 15, az Eötvös-féle iskolából 45 tanulónak). Ugyanezen iskolákban 13 tanuló veszítette el az édesapját (a keletoldali iskolából 3, a sósföldi iskolából 4, az Eötvös-féle iskolából 6 tanuló). 1 1 Nem csupán a tél dermesztette meg a lelkeket. A szeptember 21-i értekezleten az igazgató jóváhagyta a tanmeneteket és az órarendeket. A testület megállapodott a hittanóráknak az órarendbe való beépítéséről, a beszolgáltatandó tankönyvek összegyűjtéséről. Megalakították a Vörös Keresztet és határoztak azoknak a tanulóknak a megsegítéséről, akiknek apja még nem tért vissza a háborúból vagy hadifogságból. 1 2 Az értekezleten számba vették a tanulólétszámokat. A januári statisztika adataival összehasonlítva, az Eötvös-tanyai iskolában jelentősen alatta maradt a létszám a januárinak (71:5i). A családok szükséglete, munkaerőigénye az igazgatói felhívás ellenére is meghatározó maradt. Különösen októberre ugrott magasra minden iskolában a hiányzók száma. A hiányzás oka még most is a lábbeli és ruhahiány volt. Október végére beállt a tél. A nagy hideg miatt úgy döntött a testület, hogy csak hetenként egyszer tartanak közös összefoglalót a gyerekeknek. Egyelőre azonban nem került sor erre sem, mert nem állt az iskola rendelkezésére olyan fűthető épület, amit viszonylag könnyen megközelíthetett volna minden tanuló. Pedig a gyakorlásra nagy szükség lett volna, mert október közepéig például a gyerekek még tollal nem írtak. A meglevő irkákat otthoninak használták, hogy egyáltalán otthon is csinálhassanak valamit. Novemberben a napi munka mellett az első jelentős oktatáspolitikai feladat is a testületek elé került. A megyei tanfelügyelő utasítására számba kellett venniük az általános iskolák megszervezésének lehetőségeit. 1 3 Az első időben idegenkedve fogadták, nem látták világosan mit is jelent az általános iskola, még a december végi testületi értekezlet határozata is ezt tükrözte. Úgy foglaltak állást, hogy az I. körzeti három tanyai népiskolában az általános iskola még más iskolával való együttműködés útján sem valósítható meg a nagy távolság és az alacsony létszámok miatt. 1 4 Az iskolák közötti távolság valós érv volt, de a létszámok akkor is indokolták volna a bontást. A tanyai területek nemcsak a tanszerek és iskolai felszerelések dolgában, hanem a közszükségleti cikkek tekintetében is rosszabb helyzetben voltak mint a községek. Az iskola a maga módján igyekezett megoldani a belső gondokat. 234
