Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről

A társadalmi, politikai változások hatása a tanyai iskolákban 1946. január elsejével, Orosháza várossá nyilvánításával Szentetornyát is a városhoz csatolták. A tanyai iskolák is a város irányítása alá kerültek. A várossá nyilvánítás után az orosházi képviselőtestület rövidesen kérelemmel fordult a vallás- és közoktatási miniszterhez a Szentetornya területén lévő 5 községi iskola államosítása ügyében. Ugyancsak kérték, hogy „... az ott működő tanerők államosítása is történjék meg."

1

5 A város demokratikus erői hamarosan kezdeményezők lettek az oktatásügy demokratizálásában is. Törekvésüket támogatták a pedagógusok is. Szentetornyának a városhoz történt csatlakozásával nem történt a tanyai iskolák életében lényeges, szervezeti változás. Orosházának az egyesülés előtt is voltak tanyai iskolái. A III. sz. Állami Általános Iskola igazgatóságához tartozó osztatlan tanyai iskolákat több éven keresztül tanerőhiány is nyomta. A kirendeltség és az iskolaszék megalakulásával a pusztaszenttornyai iskolák sorsa lényegében a helyi közigazgatás irányítása alatt maradt. A kirendeltség és az iskolaszék tagjai az ottani problémákat jobban ismerték, a város lényegében nem nyúlt bele a négy iskola dolgaiba. A szakmai utasításokat továbbra is közvetlenül a megyei tanfelügyelőtől kapta az igazgató. A tanyai tanítók a tanév befejeztével újabb ösztönzést kaptak az államtól. Anyagi helyzetük javítására a minisztérium soronkívüli előléptetésben részesítette az 5 éve tanyai iskolánál működő tanítókat, Kálmos Mihály igazgatótanítót, Kőrössy Sándomét és Benczúr János tanítót.

1

6 1946 nyarán a tanyai iskolákat több oktatáspolitikai változás érintette. A megyei tanfelügyelő augusztusban a tanyavilág körzeti általános iskoláinak megszervezésére hívta fel a városi vezető testületeket. A pusztaszenttornyai kirendeltség kistanácsa a témával rendkívüli tanácsülésen foglalkozott. Fejlesztés nélkül, az 1946/47-es tanévben az általános iskola nem szervezhető meg jelentette a kirendeltség tanácsa. „Megvalósítható azonban, ha a kirendeltség területén, ahol jelenleg a kirendeltség székhelye is van, s ahol az év őszén 40-50 házhely kiosztásra kerül, egy körzeti általános iskola létesül."

1

7 Az osztatlan, felszereletlen tanyai iskolák nem vállalhatták az általános iskolával szemben támasztott követelményeket. Számoltak mással is, ami egy körzeti iskola létesítésével felszínre kerül: a tanerőgondokkal és a távolságok megnövekedésével. A demokratikus iskola fejlesztési programja gyors állami intézkedéseket követelt. A fejlesztés első lépéseként a Vallás- és Közoktatási Minisztérium még ez év nyarán tervbe vette az egytanerős nem állami népi iskolák kéttanerős iskolává való fejlesztését. A megyei tanfelügyelő a szenttornyai területen az Eötvös-majori iskola két tanerőssé fejlesztésére adott engedélyt. A Harasztiföld lakói is iskolakérés ügyében keresték meg az igazgatót. A tanyai lakosság kérése jogos volt, mert az elérhető három tanyai iskola mindegyike 3 km-nél nagyobb távolságra esett, „...s az iskolakötelesek száma jelenleg az összeírásunk szerint 52, az óvódakötelesek száma pedig 30."

18 Indokaik alapján az igazgató is kérte az iskolaszéket, hogy támogassa a Haraszti-föld lakóinak kérését. Az 1946/47-es tanév elejére normalizálódott az iskolák belső helyzete. Nyugodtabb légkörben folyt a munka, a téli tüzelőt a tanyai iskolákba is biztosította a város. A tantermek belső állapota, a tanulók felszereltsége lényegesen még nem változott. Kevés új tankönyv került a tanyai osztályokba. A háborús sebek a családokban lassan behegedtek, a tanyákban esett károkat helyreállították. A politikai élet eseményeit a tanyák kevésbé, az iskolák jobban érzékelték. Az 1947 januárjában lezárult félévkor a testület megfelelő előrehaladásról, magas osztálylétszámokról, tankönyv- és tanszerhiányról beszélt. A szántómajori iskola helyettes tanítója is megfelelő munkáról adott számot. A második félévben szülői és testületi értekezleteken foglalkoztak a fakultatív vallástanulás kérdésével. A minisztériumi tájékoztató megjelenése után mindenekelőtt a szülők körében lett ennek visszhangja. A testület egyetértett a kötelező vallástanu235