Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koszorús Oszkár: Székely Aladár és Orosháza

32. Orosházi Újság, 1899. szept. 3. 33. Orosházi Újság, 1899. nov. 12. 34. Dr. Bertók Béláné közlése, 1976. aug 10. 35. Bokor Pál (Orosháza, Kossuth u. 9.) közlése, 1976. febr. 21. 36. Donath Pál i. leveléből. 37. Orosházi Újság, 1899. okt. 29. Szabó Vilmos cipész magánkisiparos, aki hatvan éve dolgozik ebben a házban, emlékszik arra, hogy apja testvére Szabó Sándor az első világháború előtt Amerikába vándorolt és ott folytatta a fényképész mesterséget. 38. Az orosházi ev. egyház képviselőtestületi jkv. 1899. nov. 25. 9. pont. 39. Az orosházi ev. egyház képviselőtestületi jkv. 1900. máj. 26. 15. pont. 40. Köszönöm Nagy Gyula múzeumigazgató többszöri szíves segítségét, két fénykép kölcsönzését, Molnár Imrénének, dr. Bertók Bélánénak és Honti Lászlónénak egy-egy fénykép kölcsönzését. A további három felvétel a szerző tulajdona. 41. Lampel Miklós (Orosháza, Kossuth u. 4.) közlése, 1976. jan. 26. Lampel Miklós (Budapest, 1891- ): fényképész. Budapesten Iparművészeti iskolába járt, lakberendezőnek és díszletfestőnck készült, de jobban vonzotta a fényképészet. Strelisky Sándor Dorottya utcai műtermében ismerte meg a szakma alapjait, majd Kossak József pesti műtermében dolgozott Szenes Adolf mellett. Az első világháború után Orosházán önállósította magát. A város legismertebb fényképésze lett, egészen 1974 végéig gyakorolta hivatását. Miiller Miklós (Orosháza, 1913-) a Spanyolországban élő fotóművész is tanítványának vallja magát. Müllernek több Spanyolország tájegységeit bemutató könyve jelent meg, 1972-ben Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetében önálló kiállítása volt. Egyúttal közöljük az általunk ismert, de tanulmányunkban nem említett orosházi fényképészek neveit, az első világháborúig: Biszelt Mihály (kb. 1894. Dr. Torkos Béláné családi albumából), Heidenhausz Pál, Illiás Anna, Major Dezső (Major Henrik grafikus öccse, később filmrendező lett a bécsi Sascha filmgyárban), Reiner Jakab, Rónai Márton, Szemenyei Sándor. VÁSÁRHELYI PÁL (1795-1846) A reformkor egyik legtehetségesebb vízimérnöke, aki Széchenyi István munkatársaként vett részt a Duna felmérésében (1829), az Al-Duna szabályozásában (1833-1837) és a Tisza-völgy vízrendezési terveinek elkészítésében (1864). Mészkőből készült szobra a szarvasi Mezőgazdasági Főiskola előtt áll. Alkotója Fekete Tamás szobrászművész. A szobor felállítási éve 1972 224