Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Merényi László: Adatok a Békés megyei politikai mozgalmakhoz 1913 nyarán és őszén

Adatok a Békcs megyei politikai mozgalmakhoz 1913 nyarán és őszén MERENYI LASZLO Hatvannégy évvel ezelőtt, 1913 nyarán és őszén az európai békét a Balkánon folyó konfliktus fenyegette. Alig ért véget az 1912. október és 1913. május közötti első balkáni háború, hamarosan sor került a másodikra. Bulgária lépett ezúttal hadba szomszédai: Szerbia, Görögország és Románia ellen. A háború kirobbantásában nagy szerepe volt az akkori Osztrák-Magyar Mo­narchiának. Uralkodó körei biztatták Bulgáriát a szomszédai elleni támadásra. Bécs ugyanis a zavarosban kívánt halászni. Igaz, hogy a második balkáni háború 1913 augusztusában végetért. A vele kapcsolatos nem­zetközi válság azonban még több hónapig eltartott. A Monarchia a Balkán ügyeibe való beavat­kozással kísérletezett, s közben hadseregének létszámát növelte. A nagyarányú katonai készülő­dések miatt Magyarországon szüneteltek az építkezések, válság volt az iparban és komoly mé­retű munkanélküliségjelentkezett. A kardcsörtető külpolitika és annak következményei ellen hazánk­ban a munkásosztály és a polgári baloldal tiltakozott. 1 Ez megnyilvánult Békés megyében is. Békés megye az első világháború előtti időszakban iparilag elmaradott volt. Nem sok jelentős üzem volt itt. A megye lakosságának mindössze 11%-át foglalkoztatta az ipar. 2 (Békéscsabán például mindössze 697 volt a gyáriparban dolgozók száma.) 3 A munkásmozgalom azonban ekkor már bizonyos múltra visszatekinthetett Békésben. A szociáldemokrata pártszervezetek a századforduló után a megye több városában megalakultak. 4 Kialakultak a szakszervezetek is. 1913 elején Békéscsabán 8, Gyomán 4, Gyulán 3, Szarvason 3, Orosházán pedig 2 szakmai cso­portjuk működött. 5 A földmunkásoknak pedig Békéscsabán, Csorváson és Szarvason voltak szervezeteik. 6 1913 folyamán a Szociáldemokrata Pártnak Békés megyében a következő helyeken működ­tek szervezetei: 7 Békéscsabán 804 taggal (köztük 6 nő volt) Gyulán 350 taggal Szarvason 303 taggal (köztük 8 nő volt) Gyomán 158 taggal (köztük 25 nő volt) Csorváson 101 taggal Orosházán 265 taggal Mezőberényben 45 taggal A munkásosztály mozgalma mellett említést érdemel a polgári baloldal is. Ennek tömegbázi­sát ebben a megyében is a kisbirtokos parasztság és az értelmiség képezte. Az 1913. júniusában létrejött Egyesült Függetlenségi és 48-as Pártnak 8 (melynek egyik országos vezetője Károlyi Mihály volt) Békésben jelentős tömegbefolyása volt. A mozgalomban komoly szerepet játszott dr. Bikády Antal orosházi képviselő, akinek a polgári baloldal országos vezetőivel fenntartott kapcsolatait a hatóságok nem nézték jó szemmel. 9 Ugyancsak figyelemre méltó volt 1912/13. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom