Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása
a jogállás terén történő előrelépést. Az 1871 :i8. te. alapján Csaba minden nehézség nélkül rendezett tanácsú várossá alakulhatott volna. Az ezzel járó nagyobb anyagi megterheléstől tartó lakosságból azonban mindössze hetvenketten kérték az átalakulást, ezért Csaba 1872-ben csak nagyközség lett. 3 2 Ez a hatalmára féltékenyen ügyelő gazdagparaszti vezetésnek is kedvére volt. A kevés előrelátásról tanúskodó döntés azzal a következménnyel járt, hogy az alföldi viszonylatban is egyre számottevőbb gazdasági központ belső ügyeiben is alig rendelkezhetett önállóan, s a főszolgabírón keresztül a megye közvetlen felügyelete alá tartozott. Az önrendelkezési lehetőséget tovább csökkentette az 1886 :22. tc., ami még a bírójelölés jogát is a főszolgabíróra bízta, s tovább szélesítette a megyei beavatkozás lehetőségét is. Ez is szerepet játszott abban, hogy a csabai képviselőtestület 1892-ben - „tekintettel az ezzel járó számos előnyre és a községi szervezet nem kielégítő voltára" - kezdeményezte a rendezett tanácsú várossá alakulást. 3 3 Ekkor már sikertelenül. Az 1880-as évek végén ismét fellángolt a Csaba-Gyula küzdelem. Erre a lehetőséget az igazságügyminiszter azon kijelentése teremtette meg, hogy nincs kizárva a gyulai törvényszék megszüntetése. Csaba most is megragadta az alkalmat a törvényszék és a megyeszékhely megszerzésére. 3 4 1896-ban dőlt el a küzdelem mindkét fronton. Ez év nyarán az igazságügyminiszter Ígéretet tett a törvényszéki palota Gyulán történő felépítésére, s hiába indított Csaba küldöttséget a miniszterelnökhöz, a törvényszéket nem tudta megszerezni. 3 5 A megyeszékhely áthelyezése ügyében még eddig sem jutottak. Ezúttal is vállalták volna a megyeház felépítésének tetemes költségeit, 36 az ajánlatot azonban már a vármegyei törvényhatósági bizottság elutasította. 3 7 A fellebbezés itt is eredménytelen volt, s ezután Csaba hosszabb időre felhagyott a megyeszékhely megszerzésére irányuló kísérletekkel, s a mozgalmat „jobb időkre" halasztotta. 3 8 Az érdekektől és szubjektív tényezőktől nem befolyásolt megyén kívüli szakemberek azonban már ekkor is látták, hogy Békéscsaba alkalmasabb megyeszékhelynek, mint Gyula. 3 9 Más területen nagyobb sikerrel jártak a csabai erőfeszítések: a múlt század végén három vármegyére kiterjedő hatássaljclentős katonai központ- ezredszékhelylett a település. Ez központi szerepkörének nem jelentéktelen erősödését jelentette. A századforduló után egyre inkább anakronisztikus lett Békéscsaba nagyközségi jogállása. Közigazgatási reformtervek mint kirívó anomáliát emlegették, 4 0 s a várossá alakulás parancsoló szükség lett. 1911-ben indult meg ismét a mozgalom ennek érdekében. 4 1 Ezúttal sem találkozott azonban a lakosság általános helyeslésével a tervezet, a rendezett tanácsú várossá alakulásnak komoly ellenzéke támadt. Az ellenérv ezúttal is az adóterhek várható növekedése volt. Nehezítette az átalakulás keresztülvitelét az is, hogy a vármegye vezetői között is akadt ellenzője. 4 2 A vármegyei törvényhatósági bizottság azonban támogatta a kérelmet, 4 3 s a belügyminisztérium 1913-ban több nagyközséggel - köztük Szarvassal és Orosházával - együtt Békéscsaba várossá alakulását is tervezte. 4 4 A világháború kitörése következtében azonban ez ismét meghiúsult. Több év eltelte után, 1918. március 19-én engedélyezte a belügyminiszter Békéscsaba rendezett tanácsú várossá alakulását. 4 5 Az első városi tanácsülés 1918. december 6-án volt, a városi közigazgatási szervek pedig 1919. január i-én kezdték meg működésüket. 4 6 •183
