Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása
A sikeren felbuzdulva Békéscsaba már 1918. december 13-án kérte törvényhatósági joggal való felruházását is. 4 7 A várossá alakulással felvetődött a békéscsabai járás további sorsának kérdése is. A dualizmuskori Magyarországon csak két olyan járás volt, amihez csupán két-két község tartozott, s mindkettő Békés megyében. 4 8 A vármegyei állandó bizottság a csabai járás megszüntetését javasolta, a törvényhatósági bizottság azonban 73 :59 arányban megtartása mellett döntött, s tervezte az orosházi és szarvasi járás néhány községének átcsatolását is. Ez a gazdasági élet és a közigazgatási beosztás diszharmóniáját némileg csökkentette volna. A megyék tervezett rendezésével kapcsolatban is előtérbe helyezte a megyei vezetés ezt a szempontot: a belügyminiszter ,,... a vármegyék kikerekítésével kapcsolatban a gazdaságilag és kulturális tekintetben összetartozó és egymásra utalt egyes községek átcsatolásával törekedjék a gazdaság forgalmi érdekeit a közigazgatási körzetek arányosításának elvével összhangba hozni és kielégíteni." 4 9 A gondolat ma is ható érvénye nem igényel hosszabb bizonyítást. A dualizmus évei alatt jelentkeztek először a városhatáron belüli komolyabb igazgatási problémák. A több mint félszázezer holdas határban élő tanyai lakosság egy része megoldatlan problémái miatt önálló község alakítására törekedett. A várostesttől legtávolabb élő nagygerendási lakosok már 1891-ben kérték kisközséggé alakulásuk engedélyezését. Ezt a csabai képviselőtestület alaki és lényegi okokra hivatkozva elutasította. 5 0 A gerendásiaknak azonban annyit sikerült elérniük, hogy 1909-ben közigazgatási kirendeltség létesült a pusztán. 5 1 Az elszakadási törekvésekkel szembeni ellenállás egyébként általános volt a nagyhatárú alföldi településekben: például 1900-1910 között mindössze 8 pusztából lett község. 5 2 Ugyancsak általánosak voltak az elszakadási törekvések megújulásai is: a nagygerendásiak is folytatták a küzdelmet, s kérelmük 1917-ben már a belügyminiszterhez került. A döntés ekkor még az elutasítás volt. 5 3 A ket világháború közötti időszak A Tanácsköztársaság nagyon rövid Békés megyei fennállása alatt is felmerült a megyeszékhely kérdése. A problémát decentralizálással próbálták megoldani: az ideiglenes megyei direktórium és tanács székhelye Békéscsaba lett, a tényleges megyei direktórium és az adminisztráció azonban Gyulán maradt. Ez a kettősség sok zavar forrása lett. 5 4 A rövid életű tanácshatalmat követő román megszállás a közigazgatás korábbi rendjét is igyekezett megváltoztatni. 1919 júliusában a vármegye prefcctusa rendeleti úton megszüntette a békéscsabai járást. 5 5 A megszállók kivonulása után ismét felmerült a járás további sorsának kérdése. Az ügyben kiadott belügyminiszteri leirat nyomán a vármegyei törvényhatóság egy bizottságot nevezett ki a probléma megoldására. 56 Végül a megszüntetés mellett döntöttek, s ezzel Békéscsaba elveszítette más településekre kiható közigazgatási funkcióját. 1922 szeptemberétől a békéscsabai járásbírósághoz tartozó terület is kisebb lett a gyomai járásbíróság megszervezésével. 0 7 Területileg is veszteséget jelentett a város•184
