Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai

A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai KRUPA ANDRÁS A boszorkányos tojástojó Bódisné hiedelemmondájának szülőhelyéül a Békés megyében eddig gyűjtött valamennyi változat Békés városát jelöli meg. Maguk a békésiek is városukbeli eredetűnek tekintik a történetet, s a város határában fellelhető halmocskák közül az egyiket (nem mindenki ugyanazt) - ahol a monda szerint máglyahalált halt Bódisné, ma is Bódisné halmának nevezik. Békésen jegyezték le először. Somlyai Gábor Békés mindentudó tanácsnoka, községi pénztárosa az 1894-ben megjelentetett könyvében tette közzé.

1 (S valószínű, hogy ez az első közlése is.) Azóta több változata jelent meg, közülük kiemelkedik a színes előadásmód miatt Szűcs Sándoré,

2 pontosság és hitelesség tekintetében Végh Józsefé.

3 Balassa Iván szerint - noha az ország többi részén is ismeretes - legtöbb feljegyzése Békésről való.

4 A hiedelemmonda még napjainkban is él. Nemcsak Békésen, hanem a közelebbi vagy távolabbi szomszédságban lévő megyebeli helységekben is. Hiedelmek, szokások gyűjtése közben először az újkígyósi magyaroknál bukkant fel, majd a mezőberényi szlovákoknál. Nemsokára Sarkadon mondták el egy igen szép változatát, legutóbb Békéscsabán került magnetofonszalagra. Szűcs Sándornak van tehát igaza, mikor nem adja meg pontos gyűjtési helyét, hanem csupán a térséget: „Valahol a Békés, Sarkad, Gyula közti határban találkoztam vele."

5 Mintha előre érzékelte volna a neves monda majdani lelőhelyeit. Miután Békés környékén ilyen szép számban és váratlanul hallatott magáról, tudatosan fordultam a békésiekhez, vajon napjainkban mennyire ismerik ezt a közvélemény által városukból származtatott népi hiedelemmondát. Bódisné nevét a legtöbben ismerik, különösen az idősebb korosztály, de sokan csak a Bódisné halmát emlegetik, bár helyét földrajzilag nem tudják mindig meghatározni. Jobbára azt is tudják, hogy ezen a helyen boszorkányt égettek el valamikor, akinek az volt a varázstudománya, hogy tojást tudott tojni. A monda maga azonban kevésbé él. Igen kevesen merik csak elmondani a teljes mondát vagy töredékes részleteit. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyik nagy hagyománnyal rendelkező békési olvasókör nyugdíjas klubjában csak egy idős férfi akadt, aki ismerte, a 80 éves Balogh Imre, s aki végül is az egyik adatközlő lett. A másik adatközlőről is csak hosszabb kutatás után értesültünk:

6 a város egyik legöregebb embere, most múlt 91 éves, s csupán merő véletlenség, hogy őt is Balogh •167