Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ecsedy István: A Szeghalom vidéki halmokról

a csaknem kizárólagos nyugati tájolás, nem utolsósorban pedig az eszközök és ékszerek előfordulásának ritkasága.

1

7 A tiszántúli feltárások során két fő sírforma keriilt elő. Az egyik típusnál a sírt faszerkezet borítja, a másiknál ennek helyén gyékényből, szövetből vagy fűből készült sírtakaró maradványát találjuk. A sírgödrök lekerekített sarkú négyszögek, ritkábban ovális formájúak.

1

8 A sír és a sírépítmény kialakítására fordított különös figyelem jeleit vehettük észre a kétegyházi Török halom alaptemetkezése

1

9 és a dévaványai Barcc Iwlom sírjának feltárása

2

0 során. A sírt védő faszerkezet mellett nemez- és sövénytakaró nyomait figyelte meg Csalog József a fa „padlóval" is ellátott balmazújvárosi sírnál.

21 A Barcé halom x. sírja fölött összeomlott gyékénysátor vagy baldachin maradványai kerültek elő. Ezek mellett a legtöbb magyarországi temetkezésnél sikerült szőnyegtakaró és bőr, kéreg, gyékény derékalj nyomait megfigyelni.

2

2 Felhasználásuk arra mutat, hogy a sírokat mintegy ház, kunyhó, végső lakóhely gyanánt készítették elő és védték meg. A sírok berendezésének és szerkezetének pontos megfelelőit ismerjük a Szovjetunió, Románia és Bulgária területén feltárt gödörsírokból. Ezek feltárása során olykor a sír fölött elhelyezkedő gerendaszerkezet háztetőszerű kialakítását is megfigyelték a gyakoribb, vízszintesen elhelyezkedő védőtető mellett. A gyékény és fa sírborító szerkezet készítése a gödörsíros kultúra kezdetétől meglévő szokás. A temetkezéseknek ezt a sajátos vonását a szovjet kutatók az „a sír a halott háza" elképzeléssel magyarázzák, mely a sztyeppei nomádoknál hosszú ideig követhető.

2

3 A halott végső lakhelyének elkészítéséhez tartozik annak befejező szakasza, a sírhalom felépítése. A magyarországi feltárások több esetben jól mutatják, hogy a kurgánok egy része kétségtelenül több etapban épült. Az egyes későbbi feltöltésekhez tartoznak a korábbi halomba ásott utántemetkezések. Az egymás fölött elhelyezkedő gödörsíros temetkezéseket a csoporton belül is azonos sírszerkezet, tájolás és mellékletanyag jellemzi. Az ilyen szerkezetű halmok esetleg a kisebb közösségek - családok, nagycsaládok - közös temetkezési helyének tekinthetők. Különösen valószínű ez akkor, ha a feltárt kurgán olyan halomsíros temető tagja, melynek többi alaptemetkezései is a gödörsíros kultúrához köthetők.

2

4 Családi temetkezési helynek tekinthető a kétegyházi Török halom, Dévaványa-Templomdomh, és valószínűleg egy családhoz tartozott az a serdülő és két csecsemő is, akiknek sírját az 1973-ban elhordott dévaványai Csordagyepi halom rejtette.

2

5 (1-3. kép) A temetkezési rítus sajátos eleme a háton zsugorított fektetés, melyet a legtöbb gödörsírnál megfigyeltek. A póz „béka fekvés" elnevezése onnan ered, hogy a térdben felhúzott lábak gyakran kétoldalra estek le a holttest elkorhadása után, ebben az esetben a lábak a sírfenéken sajátos rombuszformát alkotnak. A halmok alaptemetkezéseinek feltűnő jellegzetessége a vörös fcstékrög jelenléte a sírban. A magyarországi gödörsírokban a vörös okkerrögöt a fej közelében, a vállnál találjuk általában, így Kétegyházán a Török halom alaptemetkezésében a tönkrement bőrzacskó lenyomatát még őrző rög is a váll táján került elő. Két kétegyházi okkerrög analízise esetében megállapítható volt, hogy ezek nem festékrögök, hanem a talaj felső humuszrétegéből kézzel alakított formák voltak, melyeket feltehetően messziről hozott hcmatittal alaposan befestettek.

2

6 Feltehető, hogy a sárból, esetleg agyagból gyúrt forma magát a halottat szimbolizálja egy olyan rituá•164