Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Haiman György: A Tevan Nyomda 1944. évi leltára

A Tevan Nyomda 1944. évi leltára HAIMAN GYÖRGY A Békés Megyei Levéltárban nemrégiben találták meg a Tevan Nyomda 1944. évi leltárát.

1 A nyomdaleltáraknak a nyomdászattörténetben különleges jelentőségük és értékük van. Egy-egy újabb leltár felbukkanása fokozott érdeklődésre tarthat számot Magyarországon, ahol a régi nyomdászatnak alig-alig maradtak fenn tárgyi emlékei. A nyomdaleltár viszont hiteles képet és áttekintést ad a nyomda betűiről, sajtóiról és egyéb eszközeiről, adott esetben könyvkészleteiről, anyagkészletéről, pénzügyi és vagyoni viszonyairól, s még sok egyéb gazdaságtörténeti, ipartörténeti vagy művelődéstörténeti adalékkal szolgálhat az utókornak. Ha csak az újabb nyomdatörténeti művekre tekintünk, nyilvánvaló, hogy a debreceni, a sárospataki, a kolozsvári nyomdák története a 17-18. századi leltárak elemzésével új, pótolhatatlan értékű adatokkal gazdagodott. S még előttünk áll több már ismert, de még fel nem dolgozott nyomdaleltár hasznosítása. Bár a 20. századi nyomdaleltárak nem mondhatnak oly sok újat a kutatónak, mint a korábbi századok iratai, a Tevan Nyomda leltára mégis érdekes a nyomda szerepénél fogva, melyet kiadói tevékenységével vállalt a század első évtizedeiben, mint a haladó magyar és külföldi irodadalom kiadója. Ismeretesek könyvművészeti törekvései, az 1913-ban megindított Tevan Amatőr sorozat, melyeknek igazán kitűnő darabjai a negyvenes években, részben a felszabadulás után jelentek meg. A harmincas-negyvenes években a nyomda tevékenységének bizonyára hasznothajtóbb része gyógyszerismertető és gyógyszcrcsomagolási nyomtatványok készítése volt. Munkásainak száma az 1943. évi Nyomdász Évkönyv és Útikalauz

2 szerint 11 szedő és gépmester szakmunkás, 7 berakónő, 4 segédmunkás, 4 tanuló, összesen 26. Ebben nincsenek benne a kötészeti munkások és munkásnők, akik más szakszervezetbe tartoztak és így a nyomdászok évkönyve nem tartotta számon őket. Ugyancsak az Évkönyv közli, hogy a nyomógépek száma 10. A vállalat tehát akkori fogalmak szerint a középüzemek közé tartozott. A nyomda leltározására 1944-ben azzal kapcsolatban került sor, hogy Tevan Andor iparjogosítványát a zsidótörvények alapján megvonták

3 s az üzem élére vállalatvezetőt rendeltek ki. A vállalatvezető kirendelése - vagyis az üzem további működése - érdekében a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár R. T. budapesti vállalat járt közben Békéscsaba polgármesterénél

4. Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa - későbbi háborús bűnös - a folyamatban levő munkák befejezésére, legkésőbb 1944. július 15-ig engedélyezte az üzem folytatását és intézkedett a vállalatvezetői kirendelés iránt.

5 Ezt később a félig kész munkák befejezése érdekében augusztus 31-ig meghosszabbította.

6 A vállalat átvétele alkalmából készült a leltár, a gyulai Pénzügyigazgató és Békéscsaba polgármestere megbízottjának ellenőrzésével, 1944. július n-én, majd utóbbi augusztus 5-én megküldte az iparügyi miniszternek. A leltár három részre oszlik. A Szedőtermi leltár a betűket családonként és fokozatonként 129