Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Haiman György: A Tevan Nyomda 1944. évi leltára

sorolja fel, súly és értek megjelölésével. A valószínűleg fontossági sorrendet jelző felsorolás az Elegant Groteszkkel kezdődik. Ez a típus a harmincas évek elején terjedt el az országban, főként reklámnyomtatványok készítésére használták. A készlet 534 kg volt. A Bodoni Antikvából 3 50 kg szerepel, beszerzése egykorú az előbbivel, vagy későbbi lehet. A Didót Antikva 318 kg-os készlete Tevan Andor egyik helyes felismerésének bizonyítéka. Ezt a szép francia klasszicista betűt rajtuk kívül Magyarországon alig használták. A Behrens Antikva (298 kg) és a Tiemann Mediaeval (202 kg) 1908 ill. 1909-ben keletkezett emlékei az akkori újító tipográfiai törekvések­nek. Nyilván a Tevan-kiadványok készítéséhez szerezték be őket, valószínűleg az 1910-es évek elején. Az ezeket követő tíz betűcsalád nem tartalmaz jellegzetes típusokat. Együttcsen 617 kg-ot kitevő készletük olyan betűkből áll, amilyen a kor sok-sok, minden tipográfiai igény nélkül vezetett nyomdájában is megtalálható volt. Ugyanígy jellegtelen a Különféle címszó alatt ösz­szefoglalt 323 kg betűanyag is. Az összes betűanyag súlya 2642 kg, a rézvonalaké 112 kg, az űrtöltőké 340 kg. Ezeken kívül szedőtermi eszközöket és berendezéseket találunk a leltárban. Mindez meglehetősen szerény szedési tevékenységre enged következtetni. A Géptermi leltárban két, akkori fogalmak szerint nagyobb méretűnek számító gyorssajtó szerepel, mind a kettő német, Frankcnthali gyártmány. A 70x100 cm nyomófcliilctű sajtó 1912. évi, a 63x95 cm méretű 1903. évi gyártású, tehát meglehetősen elavultak. Ezeknek egy­negyedét kitevő nyomófelületű Gally-rendszerű tégelysajtóból öttel rendelkeztek, közte három magyar gyártmányú Hungáriával. Az időben talán egyetlen korszerű gépük a magyar gyárt­mányú Láng-féle automata gyorssajtó 47X 60 cm nyomófelülettel. Végül egy Liberty rendszerű, lábbal hajtható tégelysajtót tüntet fel a leltár. A nyomógépeken kívül találunk még egy Hun­gária stancoló tégelysajtót, egy-egy Jávor-féle hazai gyártmányú vágógépet és bronzozó gépet, valamennyi géphez villanymotorokat, különféle géptermi eszközöket és berendezési tárgyakat. A Könyvkötészet leltárába foglalt fontosabb gépek: Josef Anger-féle bécsi gyártmányú vágó­gép és lemezolló, aranyozóprés, prés, drótfűzőgép, perforáló gép, vonalazó gép. A szegényes géppark arra mutat, hogy a munka zömét kézzel végezték. A leltár még egész sor kötészeti eszközt, szerszámot sorol fel, majd az anyagok következnek, 2168 pengő értékben, végül a kö­tészeti lemezek 1547 pengő értékben. A szedőtermi leltár végösszege 15 806 pengőt, a gépteremé 66 489 pengőt, a könyvkötészeté 15 194 pengőt tüntet fel. A leltározott értékek együttes összege tehát 97 489 pengő. Figyelemre méltó azonban, hogy a leltárnak a Pénzügyigazgatóság megbízottja által írott záradéka szerint „a papír- és festékáruk leltározhatok nem voltak, miután a nyomda üzemben van és a készletek állandó változásban vannak. Ezek leltározása az üzem leállításakor lesz foga­natosítható". így azonban a leltár, ha nem is nyomdatörténeti szempontból, de mint az üzem gazdasági állapotának tükre, igen hiányos. Valószínű, hogy a papírkészletek és a félig kész ter­mékek értéke a kimutatott értékek együttesét lényegesen módosította volna. Mivel azonban a leltározást végzők egyike-másika az üzem folytatásában és nem leállításában volt érdekelt, elképzelhető, hogy a leltárnak ez a hiányossága nem csupán adminisztratív okokra vezethető vissza... A dokumentumok semmi felvilágosítást sem adnak arra, hogy milyen könyvek lehettek ez időben a Tevan Nyomda könyvkiadói raktárában, holott egy ilyen könyvleltár mindenképpen számot tarthatna az utókor érdeklődésére. Bizonyosnak látszik, hogy Békéscsabát sem kerül­hette el a náci mintára megrendezett „könyvégetés", amikor a zsidónak minősített szerzők műveit a kiadók raktárából megsemmisítés végett zúzdába kellett küldeni. 7 Ugyanakkor nehe­zen képzelhető el, hogy ne lett volna könyvkészletüknek olyan része, amelyre nem vonatkoztak a hatósági rendelkezések, tehát a leltározás időpontjában épségben meg kellett lenniök. A Te­van-hagyték más dokumentumai talán választ adnak ezekre a kérdésekre. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom