Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - SZEMLE

nem volt ritka a kölcsönösség. A hajdú-bihari kötetben öt Békéscsabán, egy Gyulán, három Gyomán, egy Szeghalmon előállított lapot találhatunk, a Csongrád megyeiben pedig öt Békéscsabán, egy Tótkomlóson nyomott újságot. Ezek között feltétlenül az a legnevezetesebb, hogy a Kelet Népe egy fel esztendeig Gyulán készült. Kevésbé volt meg a kölcsönösség a szerkesztők között, egyedül talán a Berettyóújfaluban és Nagyváradon működő gyulai Nagy Gusztávot említhetjük. (Bihari Elírek 1938, Bihari Hírlap 1938-1944.) Több olyan fontos újság jelent meg, amelynek több megyében is volt kiadója. Fontos ezek között Várkonyi István Földmívelő című lapja, amely Hódmezővásárhely után Gyomán látott napvilágot (1903). * Más bibliográfiai műfajt képvisel a megyénkből elszármazott Bálintné Hegyesi Júlia könyve: Szolnok Helyismereti Bibliográfiája 1. (Szolnok, 1974. 310 oldal. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái.) Mint a kötet előszavából és bevezetőjéből megtudjuk, a Szolnok 900 éves fennállását köszöntő „várostörténeti-városismereti bibliográfia" egy nagy munkálat első gyümölcse. Elsősorban a szolnoki közgyűjtemények anyagában található szolnoki tárgyú önálló kiadványokat foglalja magába, kiegészítve a Jászkunság húsz évfolyama és a Múzeumi Levelek 15 esztendje megjelenő füzetei cikkeinek címeivel. Távlatilag az ország nagy könyvtáraiban található szolnoki tárgyú vagy kapcsolatú könyvekre, sőt vélhetőleg az újságcikkek javára is ki fog terjedni a gyűjtés. Kiderül a szerző tömör bevezetőjéből, hogy a Szolnok megyei sajtóbibliográfia és a Szolnok megyei Néplap repertóriuma is készülőben van. Az 1338 tételt tartalmazó bibliográfia öszszeállítása során Bálintné Hegyesi Júlia bátran vállalta a szelektálást, a válogató értékelést. A településenkénti helyismereti bibliográfia műfajilag meglehetősen tisztázott, pontosabban szólva: elég sok elkészült és publikált bibliográfiánk van, Budapestről éppúgy, mint Debrecenről vagy Bajáról vagy Hévízről. Bálintné jól hasznosította ezek tapasztalatait, s igyekezett Szolnok sajátosságaihoz és eddigi irodalmához alkalmazott mércét és csoportosítást kialakítani. Ez jól sikerült a tárgyi-tematikai fejezeteléssel, még akkor is, ha az nem egy esetben megnehezítette a besorolást, párszor pedig a cím többszöri beillesztését kívánta meg. A kötet rövidített formában a sajtóbibliográfia alapadatait is közli. (74-220. tétel.) Kiegészíti azokat a lapok, folyóiratok indulási évét közlő időrendi jegyzék. Szolnok első újságja 1873-ban indult, viszonylag későn. A bibliográfia gazdag, de még jelentősen bővíthető anyagot tartalmaz, feladatát már most jól betölti. Egyes területek, témakörök irodalmához a szerző Szolnokon csak töredékesen jutott hozzá. (Vízügyi, statisztikai, gazdasági jellegű régebbi munkák, 1966 előtti nyomtatott várostérképek stb.) Jól körvonalazható a kötet alapján, hogy Szolnok történetének mely korszakait kutatták már föl alaposabban (ilyen 1918-19 és 1944-45), s milyen nagy figyelem kísérte a szolnoki művésztelepet, részben a Tisza-kutatást. Az is jól látható, hogy a legfőbb teendő a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatás. Szolnok helyismereti bibliográfiáját kézbevéve önként adódik a kérdés: Hogyan állunk ezzel a „műfajjal" Békés megye városaiban? Az 1965-ben megjelents szintén válogatott jellegű orosházi bibliográfia után - de már azt megelőzően is - komoly anyaggyűjtő munka folyt és folyik, főképpen a Megyei Könyvtárban, közeli megjelentetésről azonban nem tudunk. Teljessé tehető anyag Gyulára nézve is készült. Nagy szükség volna arra, hogy legalább városaink mielőbb rendelkezzenek önálló helyismereti bibliográfiával, amely lehetőleg a fontosabb cikkekig „menjen le". A több településre kiterjedő bibliográfiákra Balogh György mezőkovácsházi járási és Csorba Csaba sárréti összeállítását említhetjük megyénkből példaként. * A szerző feltüntetése nélkül, az iskola félszázados jubileuma tiszteletére jelent meg Bo517