Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában

rák, illetve bajortarka fajtával. Ezt a munkát a megye részére kidolgozott párosítás, terv alapján kell végezni. Felvetődik kisüzemi gazdaságok esetében is a szarvasmarha-tenyésztés szakosodásai Ezen a téren már több községben kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk. (Pl. Dombegyháza.) A nagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező kisüzemek egy része tchéntartásra, más része marhahizlalásra rendezkedett be. Egymás között bonyolítják le a szükséges állatértékesítéseket. Jobbak az eredmények, termelékenyebb a szarvasmarhatenyésztés. Lehetőség van a különböző korszerűsítések elvégzésére. Az egy-egy helyen lévő nagyobb tehénlétszám (3-4 db) lehetővé teszi a gépi fejés alkalmazását, ugyanakkor más gazdaságokban intenzívebb marhahizlalás folytatható. A módszert jónak tartjuk, további elterjesztését azokban a községekben, ahol az állomány létszáma lehetővé teszi, javasoljuk. Ugyancsak célszerűnek tartjuk a helyi fejlesztések kihasználására a különböző OTP kedvezmények igénybevételét. Elhelyezés, gépesítés. Elhelyezés tekintetében a meglévő kisüzemi férőhelyekre alapozunk. Távlatilag képesek biztosítani a szarvasmarha-állomány elhelyezését. Azokon a helyeken, ahol megfelelő az állománynagyság, valamint biztosított a villamos energia, különböző kisgépek beállítása, egyben a tartási, takarmányozási körülmények korszerűsítése is megoldható. Legfontosabbnak ítéljük a fejés, mint a szarvasmarha-tenyésztés legmunkaigényesebb fázisának gépesítését. Idősebb, a munkában megfáradt tehéntartóknál ez lényeges kérdés lehet. Megyénkben már több községben található HTF-01-es háztáji fejőgép. Jelenleg természetesen ez még nem jelent kialakult rendszert, a gyorsabb elterjesztés érdekében szükséges volna felülvizsgálni a gép értékesítési árát, az ott nyújtható különböző kedvezményeket, valamint a gyors, pontos és megbízható szervizellátás biztosítását. Szükségesek a kisgépek a borjúnevelés terén is. Az országos és megyei programnak megfelelően egyik alapvető kérdés az állomány TBC és brucella mentesítése. Ezért a borjúnevelésben is többet kell tenni a kisüzemekben, ehhez azonban kellő segítséget kell részükre nyújtani. Több jogos igény is felmerült, így például a kisebb kiszerelésű tápszerek forgalmazása iránt. Ez kettős jelentőségű lehet. Egyrészt hozzájárul az állatcgészségügyileg mentes állomány kialakításához, másrészt olcsóbbá, gazdaságosabbá teszi a háztáji borjúnevelést. A háztáji szarvasmarha-hizlalás az előzőeknél lényegesen egyszerűbb munkafolyamatot igényel, az itt szükséges eszközök házilag is kialakíthatók. Elsősorban a jó és viszonylag egységes takarmánybázis megteremtésével biztosítható az egyöntetűen jó minőségű árutermelés. Takarmányozási kérdések. Nagyon lényeges kérdésnek ítéljük a háztáji szarvasmarhatenyésztés takarmánybázisának kialakítását. A termelőszövetkezeti tagok háztáji területe ezt megközelítően sem képes biztosítani. Ez a terület legfeljebb melléktermékén (kukoricaszár) keresztül járulhat hozzá a tömegtakarmány-bázis kialakításához. Fontos a rét és legelőterületek kihasználása. Ilyen továbbá az utak mentén, árkok partján lévő legelő és kaszáló is. (Ezek kihasználására jobban kell figyelni, mert a nyári takarmányon túl a téli takarmányozásban is segít!) Az említett takarmányokon túl jelentkező igények kielégítésében nagy feladat hárul a termelőszövetkezetekre is. Milyen takarmányokat biztosítsanak a nagyüzemek? 49