Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről

képest) igen jónak mondható. Ezen belül azonban jelentős eltérés van az egyes nagyközségek között. A megfelelő munkalehetőségekben szűkölködő Mezőhegyesen ez az arány csak 11,8 %, míg a munkalehetőségek bő választékát biztosító Gyomán már eléri a 42 %-ot. Ezzel összefüggő kérdés a fiataloknak a vezető testületek munkájában való részvétele, amely befolyásuk biztosításának egyik fontos eszköze. Bár a nagyközségekben átlagosan minden hatvanadik fiatal valamilyen vezető testület tagja, ez az átlag szintén nagy eltéréseket takar. Füzesgyarmaton csak minden 516., Mezőberényben viszont minden 31. fiatal vesz részt valamelyik testület munkájában. Igazán felelősségteljes pozícióban azonban ehhez a korosztályhoz tartozó vezetőket kevés helyen találunk. A jelen (és főként a jövő) társadalmi és kulturális fejlődésében különlegesen fontos szerepe van az utóbbi években már a nagyközségekben is kiszélesedett szocialista brigádmozgalomnak, amelynek jellemzője, hogy egy-egy nagyközségben átlagosan már 50 ilyen brigád tevékenykedik. Új lehetőséget jelentenek a munkások körében folyó közművelődési tevékenység számára a felnőttoktatásban résztvevő dolgozók, akik száma 1974-ben már 3945-re emelkedett. Nagyközségeink társadalmi életének egyik legdinamikusabban fejlődő tényezője a szellemi foglalkozásúak rétegének növekedése. Míg 1970-ben csak 929 személy rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 1974-ben már 1821-én, s a szellemi munkakörben dolgozók száma 4082-re emelkedett. Közülük 498-án azonban még ma is legfeljebb 8 általános, 1838-án pedig középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Új, a tudatformálás lehetőségeit, módszereit és formáit is megváltoztató gazdasági-társadalmi változást jelent itt is a termelőszövetkezetek egyesülése, hiszen ezek ma már átlagosan 751 keresőt foglalkoztatnak, s a termelési folyamatban valóságos technikai forradalom megy végbe. Lényegesek az elfogadott megyei településfejlesztési tervben meghatározott szerepkörök szerinti különbségek és az infrastrukturális ellátottság színvonalában meglévő különbségek is. A z utóbbi évek fejlődése ellenére 9 nagyközségben még ma is a közműfejlesztés, a szükséges utak és járdák, a korszerű közvilágítás kiépítése és ravatalozó építése a legsürgősebb feladat A nagyközségek többsége azonban már túljutott a létfontosságú közösségi létesítmények megteremtésének feladatán és napirendre tűzte a korszerű (vagy korszerűsített) művelődési intézmények megteremtésének feladatát. Ezt jelzi, hogy 14 helyen iskola, 7 nagyközségben könyvtár, 12 helyen művelődési ház létesítése szerepel távlati terveikben. A nagyközségek tanácsi költségvetéseiben mintegy ötszörös a különbség a költségvetésből, illetve költségvetés közművelődés összegeiből egy főre jutó összegek szélső határai között. Ez azt jelenti, hogy nem annyira az anyagi lehetőségek, hanem a kulturális teendők fontosságának megítélésében meglévő különbségek az alapjai a közművelődést szolgáló anyagi eszközök biztosításának. Ezt tükrözik a 2,8 %-os átlag 1,4 illetve 6,4 %-os szélső pólusai. A közoktatás céljaira a nagyközségekben az összköltségvetés 32,2 %-a van lekötve. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy a közművelődés lehetőségeit körülhatároló gazdasági-társadalmi és anyagi körülmények rendkívül különbözőek. Ezek a különbségek sem indokolhatják azonban azt az óriási távolságot, ami a közművelődési munkában élenjárók és gyengébbek között van. Tükrözik ezt a közművelődési intézmények rendelkezésére álló anyagi eszközök különbségei is. Például a művelődési otthon jellegű intézmények összköltségvetéséből egy lakosra jutó átlag a nagyközségekben 51,4 Ft, ennek szélső értékei 17,8, illetőleg 134,5 Ft; vagy a könyvtáraknál a 18,5 Ft-os átlag szélső határai 8,9, és 38,9 Ft. Az elmúlt 4 évben a nagyközségek könyvtárainak könyvállománya 47,383 kötettel (15,5 %) gyarapodott, ami átlagosan évi 515 kötetes gyarapodásnak felel meg. Vannak azonban olyan nagyközségek is, ahol igen csekély volt a könyvállomány növekedése. 425