Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről

Ezeken a helyeken az olvasók gyarapodásának átlagos üteménél (6,9 %) jóval alacsonyabb volt az olvasók számának emelkedése is. A közművelődési intézmények tevékenységének hatékonyságát nagymértékben fokozza a kultúra-közvetítő funkciót leginkább ellátó értelmiség részvétele a művelődés különböző területein folyó munkában. Adataink szerint bekapcsolásukra ma az ismeretterjesztő tevékenység nyújtja a legjobb lehetőségeket. Ha a TIT-előadók számát (389 fő) a szellemi irányító funkcióban dolgozók számával összevetjük, 9,6 %-os bekapcsolódásukat viszonylag jónak tekinthetjük, különösen a korábbi évekhez képest. Foglalkozás szerinti megoszlásuk (pedagógus: 41,5 %, párt- és tanácsi alkalmazott: 13,4, egyéb foglalkozású: 45,1 %) kedvező alakulásában is bekapcsolásuk új módszereinek (TIT-csoportok és klubok) eredményessége tapasztalható. Ezt a kedvező lehetőséget azonban sokkal nagyobb mértékben ki lehet és ki kell használni, elsősorban a sok helyen presztízstisztcleten alapuló szervezési elvek háttérbe szorításával, a műveltség terjesztését magas színvonalon végző szakemberek fokozott erkölcsi elismerésével, folyamatos foglalkoztatásuk vonzó lehetőségeinek megteremtésével és nem utolsó sorban a helyi társadalmi élet, a településpolitika alakításában való fokozott bevonásukkal. Bár az utóbbi évekhez képest emelkedett, most is rendkívül alacsony a nagyközségekben tartott színházi előadások száma (99). A nagyközségek egyharmadában egyáltalán nem, egyharmadában pedig ötnél kevesebb színházi előadás volt. A nagyközségek többségében a kulturális élet egyik legfontosabb meghatározója ma is a különféle műsoros estek és előadások, amelyek részben a lehetőségekre, részben az igények alacsony színvonalára is utalnak. A megye kisebb településeiben minden 156, a nagyközségekben minden 210 főrre jut egy-egy műsoros rendezvény. Ha a 109 ORI rendezvényt is beszámítjuk, akkor nagyközségeinkben átlagosan 41 műsoros rendezvény volt, azaz csaknem minden hétvégén megvolt a lehetőség a könnyebb fajsúlyú szórakozásra. Sok a különféle társadalmi rendezvények száma (631), ami megnehezíti azok megfelelő előkészítését, rontja valamennyi rendezvény változatosságát és hatékonyságát, hiszen a résztvevők a lakosságnak csaknem azonos rétegeiből kerülnek ki. Az utóbbi egy-két esztendőben jelentősen megnőtt az ún. kiscsoportos művelődési formák népszerűsége. A közművelődési intézményekben 318, az oktatási intézményekben 198 különböző klub és szakkör működik. Nagyon hiányoznak, illetve kisszámúak az értelmiség és nők művelődését, szórakozását biztosító lehetőségek, az iskolákban pedig kevés az olyan klubok és szakkörök száma, amelyek az önművelés megalapozását szolgálják. Rendkívül kevés (összesen 36) a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének leghatékonyabb formáját jelentő közös klubok és szakkörök száma is. A gazdasági egységekkel való együttműködést gátolja, hogy sok esetben a közművelődési intézmények vezetői is leszűkítik azt az anyagi eszközök biztosítására, vagy egy-egy kampányfeladat végrehajtására, nincsenek kellően feltárva az együttműködés kölcsönös előnyökkeljáró lehetőségei, módszerei és formái. Ugyanez vonatkozik a nagyközségeknek a környező településekkel kialakult (vagy kialakuló) kulturális kapcsolataira is. A különböző nagyságú települések közös kulturális érdekeire alapozottt rendszeres kapcsolatokkal megyénkben még nem találkozunk. A nagyközségek kulturális életében az utóbbi években nőtt a művészeti rendezvények száma, fokozódott látogatottságuk. A korábbi évek 60-80 kiállítása helyett mintegy 140 kiállítást rendeztek és 3 nagyközség kivételével valamennyiben kialakultak az Ifjú Zenebarátok Körei. Bár a meglévő 6 könyvesboltot kevésnek tarjuk, a könyvterjesztés lehetőségeit jelentősen javította a könyvbizományosok számának gyors ütemű növekedése: 1970-ben mintegy 80-an, ma 13 o-an terjesztik a könyveket. 426