Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről

tervszerű könyvvásárlások, a könyvtárak zsúfoltsága és korszerűtlensége egyaránt szerepel. (Az utóbbiakra legjellemzőbb adat: a kisebb településekben a jelenlegi könyvtári alapterület 1799 m

2, az érvényes könyvtári normatívák szerint szükséges akapteriilet pedig 5063 m

2 lenne.) A közművelődési párthatározat érezteti hatását a tanácsi és gazdaasági szervek együttműködésének javulásában is. Fokozódott a gazdasági egységek részvétele a közművelődés anyagi problémáinak megoldásában, a közművelődési intézmények vagy egyes közművelődési formák (főként az ifjúsági klubok és szakmai jellegű szakkörök) közös fenntartásában. Ezt fejezi ki az a tény is, hogy a kisebb települések tanácsainak 45%-a már jónak minősítette a gazdasági egységek és a közművelődés kapcsolatát, 30%-uk szerint ez kialakulóban van, s csak 25%-uk értékelte úgy, hogy nincs vagy nem megfelelő a kapcsolat. A közművelődési intézmények és a gazdasági egységek közötti kapcsolatok szorgalmazásában azonban a tanácsok többsége még nem játszik kellően kezdeményező szerepet. Azokban a településekben, ahol egy-egy termelőszövetkezet az egész közösség életét meghatározza, különösen nagy problémát jelent, hogy a tanácsi és a szövetkezeti vezetés között sok helyen nincs kialakult és rendszeres munkakapcsolat, mindkettő csak saját problémáival foglalkozik. Új feladatot, nagyobb lehetőségeket jelent és új típusú közművelődési formák és módszerek kidolgozását követeli a több kisebb település lakosságát összefogó termelőszövetkezetek kialakítása. A társadalmi összefogás megszervezése, az új lehetőségek feltárása és célszerű felhasználása megfelelő központi támogatással együtt az adott körülmények között is biztosíthatja a kisközségek lakóinak kulturális alapellátását. II. NAGYKÖZSÉGEINK KÖZMŰVELŐDÉSI HELYZETE A Békés megye településhálózatának gerincét alkotó nagyközségek a megye közművelődésének továbbfejlődése szempontjából is kiemelkedő fontosságúak. Egyre inkább differenciálódott kulturális életük sajátos közvetítő szerepet játszik a városok és a kisebb települések kulturális tevékenysége között, jelentősen befolyásolja a vonzáskörzetében fekvő kisebb települések kulturális életét és továbbfejlődésük lehetőségeit. Azok a tényezők, amelyek a kisebb települések gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődését befolyásolják, a nagyközségek lehetőségeit is meghatározzák. Itt azonban már jóval több embert érintenek; a külterületi népesség nagysága a nagyközségek felénél például meghaladja az 500 főt, de Endrődön 2903, Mezőhegyesen pedig 3292 ember él külterületen. Ilyen jelenség a külterületekről a belterületekre való betelepülés mellett egyre erősebb ható elvándorlás is az iparosodottabb települések és körzetek irányába. Hatására az utóbbi 4 évben a nagyközségek lakosságának összlétszáma 4742-vel csökkent, s már csak 4 olyan nagyközség van, amelynek népessége gyarapodott. Egyre nagyobb hatású tényező az iparban foglalkoztatott keresők számának viszonylag gyors ütemű növekedése. A nagyközségekben lévő 114 ipari üzemben ma már 26 020 kereső dolgozik. Ez a munkásként dolgozó jelentős réteg azonban csak néhány településben él olyan számban és dolgozik olyan színvonalú üzemben, hogy munkássá válása munkástudatának és öntudatának gyors ütemű kialakulásával is jár. Az iparfejlesztést gátolja, hogy éles ellentmondás van a várható intezívebb iparfejlesztés képzett munkaerő iránti igényei és a munkára váró tömegek alacsony iskolázottsági-műveltségi színvonala között. Nagy gond és közművelődési szempontból egyelőre megoldatlan problémát jelent a nagyközségekből eljáró munkavállalók széles rétege. (Sarkadról pl. 1620, Csorvásról 1372, Nagyszénásról 1050, összesen 12782, átlagosan 555 dolgozó jár más településekre dolgozni egy-egy nagyközségből.) A nagyközségek továbbfejlődésének valamennyi területére nagy hatása van, hogy a lakosságon belül milyen a 30 év alatti korosztályúak aránya. Valamennyi nagyközséget tekintve a 35,4%-os arány (különösen a kisebb települések 9,6 %-os arányához 424