Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 3-4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről
KD&RIIUEIÖ PK Adatok |Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről KÖTELES LAJOS Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. évi közművelődési határozata gazdasági-társadalmi fejlődésünk helyzetével és elkövetkezendő feladataival összhangban kialakította közművelődésünk fejlesztésének azt a távlati koncepcióját, amelynek végrehajtása biztosítja, hogy a közművelődés - lehetőségeihez mérten - maximálisan segítse szocialista fejlődésünk előrehaladását. Tanulmányunk célja, hogy megyénk kis- és nagyközségei gazdasági és társadalmi fejlődésének vizsgálata alapján feltárja és összegezze azokat a főbb tényezőket, amelyek kulturális fejlődésünk jelen feltételeit és jövendő lehetőségeit meghatározzák. I. KÖZMŰVELŐDÉS A KISKÖZSÉGEKBEN A megye területének valamennyi részén megtalálható kisebb települések jelentőségét bizonyítja, hogy - bár az utóbbi 5 évben mintegy 7%-kal (7.00 fő) csökkent e települések lakossága - jelenleg is ilyen településeken él a megye összlakosságának egynegyede, több mint 105 000 ember. A kisebb települések gazdasági-társadalmi és kulturális feltételeit meghatározó különbségek közül elsődleges fontosságú azok földrajzi fekvése, megközelíthetősége. Lényeges eltérés van a városokhoz közel fekvő települések és a nehezen megközelíthető falvak élete között. A kisebb települések életét, oktatási és közművelődési feltételeiket is nagymértékben meghatározza, hogy lakosságuknak hány százaléka él külterületeken. A külterületi népesség nagymértékű és egyre gyorsabb ütemű csökkenése ellenére a települések lakosságának több mint 15%-a jelenleg is tanyán él. Fontosak a népesség számában meglévő különbségek, különösen a kulturális szempontból legaktívabb, KISZ-korú fiatalok számának eltérései. Az a tény, hogy a kisebb települések lakosságának jelenleg már csak 9,6%-a tartozik a 30 év alattiak korosztályába, jelentősen csökkenti a kulturális tevékenység lehetőségeit. A közművelődés társadalmi fontosságának elismerését és megfelelő anyagi, erkölcsi támogatásának biztosítását gátolja az is, hogy a vezető testületekben alacsony a fiatalabb korosztály aránya. (A végrehajtó bizottságok 30 év alatti korú tagjainak száma összesen 6 fő!) Nagymértékben befolyásolja a települések kulturális életét, az ifjúság művelődésbe való bevonásának lehetőségeit a KISZ-szervezetek működésének színvonala is. Egyre nő azoknak a különbségeknek a jelentősége, amelyek az elsősorban mezőgazdasági jellegű települések és az iparosodásnak induló (vagy iparosodott körzetekben fekvő) települések között alakulnak ki. Jelentős befolyásoló tényezők a közművelődési intézményekkel való ellátottság színvonalának, korszerűségének, működési feltételeinek különbségei. 421