Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye kis- és nagyközségeinek közművelődéséről

Valamennyi felsorolt lényeges különbség ellenére a városokhoz és a nagyközségekhez képest a kisebb települések kulturális szempontból viszonylag homogénnek tekinthetőek. A három települési kategória ugyanis a kulturális ellátottság és lehetőségek körének három - mennyiségi és minőségi szempontból is eltérő - fokozatát jelenti, amelyben a városok és a nagyközségek a differenciált kulturális lehetőségek biztosításának két különböző szintjén állanak, míg a kisebb települések a kulturális alapellátás biztosításának gondjaival küzdenek. • A kisebb települések tanácsai számtalan gond között őrlődnek. Ezek gyökere azonos: hiánvoznak, illetve nem megfelelőek az alapvető kommunális, szociális és egészségügyi létesítmények. 23 községben a vízellátás, a többiben a villany, az orvos, az iskola, az óvoda, a ravatalozó vagy a járdaépítés jelenti a legsürgősebb gondot. Bár csaknem mindenütt van művelődési ház és könyvtár, ezek nagy része az 50-cs évek elején kocsmahelyiségek, vagy gazdakörök átalakításával készült, olyan is van, amelyet 1951-ben a helyi lakosság társadalmi munkában készített - vert fallal. (Körösújfalu) Hiányoznak a klubhelyiségek, néhány teiepii!é«en (Körösújfalu, Biharugra, Gyulavári) még megfelelő nagytermek sincsenek tanácsi kezelésben. Különösen a művelődési házak berendezése és felszereltsége korszerűtlen, alacsony színvonalú. Égetőbb problémák miatt a települések azonban csak a legszükségesebbet tudják közművelődési célokra juttatni. A kisebb települések összesített, mintegy 150 milliós költségvetéséből csak 2%, 3 millió 200 000 forint van közművelődési célra tervezve. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a közművelődésre fordított összegek ilyen alacsonyak - kifejezi azonban, hogy a folyamatos munkához szükséges anyagi alapok nem kielégítőek, a működési kiadások legszükségesebb fedezetein túl a közművelődési tevékenységet nem támasztják alá kellőképpen a költségvetésben biztosított összegekkel. Ezt tapasztaljuk akkor is, ha a településekben található közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár) költségvetését vizsgáljuk. A tanácsi kezelésben lévő 41 művelődési ház összköltségvetéséből (4 millió 807 000 forint működési költség 2 millió 514000 forint, ami összköltségvetésük 53 %-a. A könyvtárak összköltségvetése 1,6 millió forint, amelyből a működési költségek 42 %-ot tesznek ki. Az anyagi természetű gondoknál is nehezebben oldható meg a kisebb településekben folyó közművelődési munka személyi feltételeinek biztosítása. Néhány példa a jelenlegi helyzet jellemzésére: a szeghalmi járás 8 kisebb településében csak néhány szakképzett népművelő dolgozik; az orosházi járás kisebb településeiben nincs szakképzett művelődésiház-vezető; a gyulai járás 10 kisebb településének könyvtáraiban csak egyetlen tényleges szakképzettséggel rendelkező könyvtáros van, stb. Problémát jelent, hogy nincs konkrét normatívákban megszabva, mennyi és milyen minőségű munkát lehet követelni a tiszteletdíjasoktól, ezért az egymást váltó dolgozóknak nemcsak a bére változik, hanem gyakran egész tevékenységük iránya is. Mindez, figyelembe véve, hogy ezekben a településekben mintegy 250-300 tiszteletdíjas dolgozik, lényegében azt jelenti, hogy a közművelődési munka tervszerűségének és folyamatosságának követelményét igen nehéz kielégíteni. Hasonló rendezetlenség tapasztalható a könyvtáraknál is a tiszteletdíjas dolgozók munkaidejének és fizetésének megállapításában. (Az utóbbiak a helyi viszonyok alapján 300-900 Ft között ingadoznak.) Ezek a problémák ahhoz vezetnek, hogy a kisebb települések közművelődési dolgozói körében állandó és nagyfokú a fluktuáció. 422