Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Vas Judit: A szlovák jelesnapi táplálkozás emlékei Békéscsabán
Ekkorra már megfőztek a sonkát, kolbászt, megsütöttek a kalácsokat. így este már a húsvétra készült ételeket kóstolták meg. A mákos tészta nagypénteki fogyasztása valószínűleg mitikus céllal történhetett, ugyanúgy, mint karácsony estéjén. A harmincas évektől a böjt szigora enyhült. Ma már csak az idősebbek közül néhányan tartják be, de ők sem kizárólag csak böjti ételeket fogyasztanak. A húsvétra készülődés már hetekkel, hónapokkal előbb megkezdődött. Sokan már karácsonytól kezdve gyűjtötték a hagymahajat tojásfestéknek. A tojásfestés napja nagypéntek volt. A már megfőzött tojásokat néhány percig a vöröshagyma külső héjával együtt forralták. így kapták vörösesbarna színüket. Adatközlőim nem emlékeznek arra, hogy hímestojást készítettek volna. A húsvét Az esztendő változó ünnepei a húsvéti ünnepkörhöz tartoznak. A katolikus szlovákoknál sokáig élő hagyomány volt a húsvéti ételszentelés. A háziasszony húsvét reggelén egy kosárba egész kalácsot, sonkát tett. A fehér kendővel letakart kosarat az oltár elé tette. A pap a mise előtt megszentelte az ételt. Ebédre azután a megszentelt ételből fogyasztottak. A locsolókat is ebből kínálták meg húsvét hajnalán. Néhányan otthon is szenteltek: a ház legidősebb asszonya, ebéd előtt a meggyújtott gyertyát az asztalra helyezte, az étel mellé. Miután elmondott egy imát, hozzákezdhettek az ebédhez. Az ételszentelés ma már nemigen szokás. A megszentelt húsvéti eledelnek jelképes értelme volt: megvédte a híveket a hoszszú böjt, a megtartóztatás után a mértéktelenség kísértéseitől. 2 4 A hosszú böjt után mindenütt nagy bálakat tartottak. Innen a fiúk egyenesen a lányos házakhoz mentek és már hajnalban elkezdték a locsolkodást. A legényeket pálinkával és kaláccsal kínálták meg, majd sonkát és kolbászt tettek az asztalra. Ebből mindenki annyit vett, amennyit akart; ez azt jelentette, hogy szívesen adják. A mákosés dióstekercsből is annyit fogyaszthattak, amennyi jólesett. A gyerekek, az idősebbekkel együtt reggel kezdték el a locsolkodást. Piros tojást, egy-két forintot és mákostekercset vagy mézeskalácsot kaptak. Ez utóbbi rúd alakú volt, a két végén a tésztából készült rózsával és egy szál ággal díszítve. A 40-cs években terjedt el. A cukrászoktól vásárolták. A húsvét hétfői locsolkodás jelképesen az asszonyi termékenység elővarázsolására és a megtisztulásra irányult. E szokás ma már csak formájában él. Eredeti tartalmát elveszítette. A pünkösd V A húsvét utáni jeles napok közül csak a pünkösd hagyományos étkezése méltó említésre. Az ebéd kiadósabb volt, mint egy-egy vasárnap alkalmával. Általában tyúkot vagy csirkét vágtak. A mákos- és dióstekercs ekkor is elmaradhatatlan volt. A nyári és az őszi jeles napokhoz nem fűződnek különösebb étkezési hagyományok. Ez a két ünnepkör nem olyan gazdag hiedelmekben és szokásokban, mint a téli. 411
