Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Vas Judit: A szlovák jelesnapi táplálkozás emlékei Békéscsabán
III. ÖSSZEGZÉS Láttuk, hogy a szlovákok táplálkozása az idők folyamán sok változáson ment keresztül. Az első változásra letelepedésükkor került sor: az Alföldön uralkodó gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás során az állati termékek jelentősége csökkent, és helyüket főleg a gabonafélékből készült ételek vették át. így vált a kenyér és a tésztafélék alapvető táplálékukká. A tészta szeretete a mai napig is megmaradt. A 19. század közepéig a táplálkozásukban ún. belső fejlődést figyelhetünk meg, mely főleg a konyhatechnika fejlődésének, új nyersanyagok felhasználásának következménye volt. Sok régi kedvelt ételt mással próbáltak helyettesíteni: például: híres eledelüket, a juhtúrót, új lakóhelyükön tehéntúróval pótolták. A másik nagyobb változás a magyar hatás erősödésével kapcsolatos. A szlovákok azonban még a felszabadulásig is olyan zárt közösséget alkottak, hogy ellen tudtak állni a külső hatásoknak. 2 5 De néhány ételfajta átvételére így is sor került: a csigatésztás húsleves legalább olyan fontos alkotórésze lett étrendjüknek, mint a magyaroknál ; a harmincas, negyvenes években már a szlovákoknál is általánossá vált a töltöttkáposzta (karácsony, újév, disznótor.) Sok olyan étellel találkoztunk, melyet nemcsak ünnepeken, de hétköznapokon is fogyasztottak pl. savanyú káposztaleves, mákoshaluska, kclttészták stb. Itt mutatkozik meg a gazdasági tényezők, azaz a nyersanyag nyújtotta lehetőségek korlátozó szerepe: a gabonafélcségckből és káposztából készült ételek a téli étrend szinte mindennapi alkotórészei voltak. Bizonyos hiedelmek hozzákapcsolódása teszi indokolttá ünnepi fogyasztásukat; a mákoshaluska karácsonyi fogyasztása a mákbőség, illetve termékenységvarázsló erejével van összefüggésben. Több olyan étel is van, mely csak ünnepnapokon került az asztalra. Ilyen a kolbász, a kalácsok, a húsfélék és a belőlük készített levesek, töltöttkáposzta, az egyes tésztafajták, mint a fánk és a csőröge. Megfigyelhetjük, hogy több ünnep alkalmával is ugyanazokat az ételeket fogyasztották, és hasonló hiedelmi céllal: pl. a töltöttkáposzta karácsonykor és újévkor is pénzvarázslóként szerepel. Az idők folyamán az egykor mindennapi haluska egyre inkább csak a böjtben fogyasztott étellé vált. A karácsonyi ételek egy része is régi böjtös ételek maradványa. De akkor is megmaradtak az ünnep hagyományőrző jellege révén, amikor a böjt megszűnt. 2 6 Az ünnepi ételek sok esetben a hétköznapitól egyáltalán nem vagy csak kis mértékben különböztek; bőségesebbek, esetleg díszesebbek vagy finomabb alapanyagból készültek, mint pl. a kalács. Ilyenkor csupán az ünnep fényét emelő tényezők. A táplálkozás alakulásában a vallásnak is szerepe van. A katolikus és evangélikus vallású lakosság körében végzett gyűjtéseim során azokat az eltéréseket figyelhetjük meg, amelyek a két felekezet különbözőségéből erednek. Eltérések leginkább a böjt megtartását és az előírt ételeket illetően fordulnak elő. A mai napig is a táplálkozás fejlődésének, átalakulásának lehetünk tanúi. A régi ünnepi ételek nagy része ma már a hétköznapi étrend alkotórészévé váltak, a különféle húsokat, kolbászokat, tésztaféléket (fánkot, csőrögét) már nemcsak az ünnepnapokon fogyasztjuk. 412
