Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

c) A migrációs folyamat területileg differenciált módon zajlik. Egyes területeken a mobilitás átlagosnál nagyobb mértékű csökkenése, másutt viszont kifejezett növekedés tapasztalható. 3. Vizsgálatunk célja és módszerei A globális átlagértékek komponensekre bontása, a migrációs folyamat specifikus vonásainak feltárása a tudományos, és a regionális tervezés részéről történő felhasználás révén népgazdasági, gyakorlati szükséglet is. A statisztikai adatszolgáltatás hiányosságait eredeti adatgyűjtéssel és feldolgozással pótolva - Békéscsaba 1969-1973-as migrációs viszonyainak példáján, kísérletet tettünk a folyamat részletes, komplex területiszerkezeti analízisére. Az eredmények részletes közlésétől (Táncos-Szabó L. 1975.) és az elméleti-módszertani vonatkozásoktól (Tóth J. - Tánczos-Szabó L. 1975.) eltekintve most a gyakorlati szempontból különösen fontos megállapításokat ill. következtetéseket foglaljuk össze. Az adatgyűjtés módjára, körére, a feldolgozás metodikai kérdéseire vonatkozóan az alábbiak rögzíthetők: a) A vizsgálat tárgyául egy magyar viszonylatban középvárosnak számító települést, a hatvanezer lakosú Békéscsabát választottuk. Itt a migráció adatai elég nagyok ahhoz, hogy részleteikben is elemezhetők legyenek, de nem haladják túl azt a határt, mely az adatgyűjtést - a használt módszer mellett - gyakorlatilag lehetetlenné teszi. b) Az adatgyűjtés a be- és kijelentőlapok alapján történt és mintegy hatezer lapra terjedt ki. c) A felvételezés a migrációs folyamatban részt vevő 14 évesnél idősebb népesség egészére vonatkozik, az állandó és ideiglenes vándorlások adatait egyaránt magában foglalja. d) Az adatgyűjtés kiterjedt mindazon lényeges adatokra, melyeket a forrásként felhasznált ki- és bejelentőlapok tartalmaznak: honnan ill. hová költözik, kor, nem, foglalkozási viszony, iskolai végzettség. Az alapadatok száma így mintegy 5 xő000=30000-rc tehető. ej Öt év (1969-1973) adatai kerültek feldolgozásra, így - kellő óvatossággal és a statisztikai források idősoraival összevetve - a migrációs folyamat bizonyos tendenciái jelezhetők. f) A felvételezés időszakát úgy állapítottuk meg, hogy adatai a strukturális elemzés során az 1970-es népszámlálás adataival összevethetők legyenek. g) A feldolgozás megfelelő számítógép-kapacitás hiányában hagyományos statisztikai, földrajzi és kartográfiai módszerekkel történt. Az adatok gépi feldolgozása és tárolása révén a migrációs folyamat kívánt részletezettségfí területi-strukturális analízise bármikor, rövid idő alatt előállítható lenne. 336