Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

4- A vizsgálat eredményei 4.1. A vándorlás időbeni alakulása A Békéscsabát érintő migrációban 1969 és 1973 között 5936 fő vett részt. Számuk 5 év alatt 80%-kal nőtt, az országosan érvényesülő csökkenéssel szemben* (1. táblázat). 1. táblázat A vándorló népesség számának alakulása országos összehasonlításban Terület 1969 Változás (1969-1973) 1973 Terület fő fő /o fő Magyarország 273 586 -25 246 -9,2 248 340 Budapest 43 488 -5 869 -13,5 37 599 Városok

1 (Budapest nélkül) 135 774 304 0,2 136 078 Békéscsaba

2 848 678 80,0 1 526 (Forrás: Statisztikai évkönyv, 1973. és saját számítások) 1 A vizsgált időszak folyamán a városok száma gyarapodott 2 A 0-14 évesek adatai nélkül A magas növekedés oka a környező területen, a megyében az országoshoz képest megkésve jelentkező iparosodásban keresendő. így a népesség koncentrálódása is csak ebben az időszakban érte el azt a szintet, mely országosan már korábban tapasztalható volt. A népesség mobilitásának növekedése különösen a Békéscsabára vándorlók számának gyors emelkedésében, a vándorlási különbözet növekedésében jut kifejezésre (1. ábra), bizonyítva a város növekvő népességkoncentráló szerepét. A beköltözők száma a vizsgált időszakban több, mint kétszeresére nőtt, az elvándorlóké pedig mindössze 54,2%-os növekedést ért el. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Békéscsabát érintő fokozódó ütemű népességmozgásból - az elvándorlások ellenére - a város egyre nagyobb tömegeket nyer. * Megjegyzendő, hogy a békéscsabai 8o%-os növekedés csak fenntartással hasonlítható össze az országos arányokkal. Az utóbbiak ugyanis tartalmazzák a 0-14 éves korú népességet is. Egyszerű számításokkal belátható azonban, hogy a Békéscsabát érintő migrációban a gyermekkorú népesség olyan aránytalan résztvételére lett volna szükség ahhoz, hogy a növekedés az országos vidéki városi átlag alá kerüljön, ami csak elvileg lehetséges. Ha figyelembe vesszük, hogy a vidéki városokat érintő vándorlások számának 0,2%-os növekedése a városok számának gyarapodásával is magyarázható, méginkább érvényes a fenti megállapítás. 337