Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Oláh Józsefné: A tízéves Békési Élet tevékenységéről

OLAH JOZSEFNE A TÍZÉVES BÉKÉSI ÉLET TEVÉKENYSÉGÉRŐL Amikor a hosszú évek során végzett tevékenység eredményét összegezzük, érdemes felidézni az induló Békési Elet - tehát az i. szám - beköszöntőjében leírtakat: „Oldalain igyekszünk megláttatni a tájat, és népe sajátos egyéniségét, ízét, a maga állandó mozgásával, változásával, fejlődésével. Feladatnak tartjuk, hogy bemutassuk a jelen és a múlt történelmi összefüggéseit. Ösztönzést szeretnénk adni a szocialista nemzeti egység elvi és gyakorlati kibontakoztatásához megyénkben." Ezt csak azért idéztem fel, hogy a vállalt feladat, ill. - ennyi év múltán - az eredmény még inkább összevethető legyen. Megállapíthatjuk - itt a vitában is többször elhangzott -, hogy az eredmény számottevő, komoly, a Békési Elet mind színvonalát, mind tematikáját tekintve elismerést váltott ki. Ez egyébként egybehangzik az országosan kivívott tekintéllyel, elismeréssel. A kiadvány méltán foglal el kiemelt helyet az ország hasonló témájú anyagai között. Ha az évfolyamokat visszalapozzuk, meglepődve tapasztalhatjuk, mennyi a maradandó értékű cikk, a problémafelvetés, melyeket évek múlva is érdemes újraolvasni. Pl. a békési tanyarendszer, a Békés megyei vasutak múltjáról, jelenéről szóló fejtegetések, mind-mind olyan írások, amelyek a szűkebb haza közvéleményének informálására, alakítására, megtermékenyítésére kiválóan alkalmasak. Előfordult az egyes számokkal kapcsolatosan elégedetlenség, vagy az egyes cikkekkel kapcsolatban fellángolhattak viták, ez azonban nem kisebbítette a kiadvány értékét. A lap fogyasztóiról, a személyi feltételekről: A folyóirat létjogosultságát mind szerzői gárdája, mind olvasótábora egyaránt igazolja. Sokoldalúsága, sokszínűsége bizonyos értelemben vett pezsgést indított el. Talán nem túlzás e fejtegetésben arról beszélni, hogy az országosan elismert, komoly köteteket felmutató, nemegyszer a magyar helytörténeti irodalom élén járó műveket produkáló megyei történeti kutatás, nem utolsósorban a Békési Elet szervező, mozgósító, kutatókat nevelő munkájának hatására érte el a mai szintjét... S ez csak egyik jelentős színtere betöltött szerepének. Ugyancsak e gondolathoz kapcsolódva nagyon megkapott Szabó Ferenc fejtegetésében: „a szellemi erőkkel való okszerű gazdálkodás" kitétel. Tények igazolják, hogy e tekintetben nem mindig „használjuk ki a kapacitást". Elhangzott Békés megye sajátosjellegéről is néhány szó - ez természetesen a személyi feltételekre is igaz. Szükséges, hogy bevonjuk az aktuális műszaki-gazdasági témák értőit. Nem elsősorban megyeszékhelyi viszonylatra gondolunk, hanem a külsőbb területekre. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy technikai-tudományos forradalom zajlik, nevezetesen a gaz228