Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Az úgynevezett kevermesi eset

templomba, nehogy azt illetéktelenek megszentségtelenítsek. Amikor azonban be akart menni a templomba, hogy az egyházi előírások szerinti szertartásokat elvégezve magához vegye az oltáriszentséget, és eloltsa az örökmécsest, a templom ajtajában három rendőr állta útját, és kijelentette, hogy a templomból pedig nem szabad elvinni semmit. A pap igyekezett megmagyarázni nekik, hogy ehhez semmi köziik, a rendőrök hajthatatlanok maradtak, s kijelentették, hogy majd ők felhívják a kultuszminisztériumot, mert elvégre a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium rendelkezik az ilyen dolgokban. A lelkipásztor miután látta, hogy a rendőrök nyilván nem a saját elhatározásukból, hanem a község bírájának parancsára ilyen hajthatatlanok, kocsira ült és elment. Az esetet azonban természetesen jelentette a csanádi egyházmegye püspöki hivatalának. Amikor az ideiglenes szolgálatot teljesítő lelkész az utolsó kcvcrmcsi szertartást befejezte, az összegyűlt hívőknek bejelentette a templom bezárását, hogy miután a rendőrség elhurcolta papjaikat, nem lesz szentmise, keresztelés, áldozás, gyónás, még temetési szertartás sem. Ha valakinek utolsó kenetre lesz szüksége, akkor Elek község plébánosához forduljanak. A hivők körében óriási riadalmat keltett a bejelentés, síró asszonyok és könnyező férfiak kérték a lelkipásztort, hogy maradjon, aki azonban nem tudott eleget tenni a kérésüknek, mert az egyházmegye minden egyes papja be van osztva valahová, és így Kevermcsen addig nem lesz szentmise, amíg a község papjait ki nem engedik. A bíró ,,istentiszteletet" tart A község hívőivel ellentétben Magyar Béla bíró annál inkább örült, hogy megszabadult a papoktól. Minden eszközt felhasznált már előzőleg, hogy bántsa, bosszantsa a papokat, és úgy kellemetlenkedjen, ahogy csak tud, és hogy internálja őket. Előzőleg a községi költségvetés során teljhatalmúkig úgy intézkedett, hogy a harangozásért járó díj, úgyszintén a halotthordó kocsi használati díja a község pénztárába folyjék be, mert okoskodása szerint, miután ezeket a hivők vették az egyházuk, templomuk részére, a befolyt pénz a községházát illeti. Egy nap alatt azonban megváltozott a véleménye, mert látta, hogy a község lakói forradalmi hangulatban vannak a bezárt templom miatt, és azt hiszik, hogy a püspök intcrdiktummal, az egyik legsúlyosabb egyházi fenyítéssel bünteti őket, azzal, hogy bezárja a templomukat, holott ez nem történt meg egyelőre, csupán az elhurcolt papok hiányában nincs egyházi funkció. A megszeppent bíró táviratilag fordult ekkor az általa üldözött plébános főhatóságához, a csanádi püspökhöz, és farizeus módon, álnokul papokat kért a község részére. A megyésfőpásztor nem tudott más választ adni, minthogy ha szabadon engedik a papjaikat, akkor majd kinyitják a templomot. Magyar Béla bíró ekkor vakmerő és a hivők vallásos érzületét megdöbbentő pédátlan tettre ragadtatta, illetve határozta el magát: ha a püspök nem, hát majd ő nyittatja ki a templomot. Visi László kántort arra kényszerítette, hogy meghúzza a harangot, majd parancsot adott neki, hogy kezdjen el orgonálni. A harang- és az orgonaszóra boldogan összeszaladó hívők azt gondolták, hogy ismét van papjuk, ismét részesülhetnek a szentmisében, azonban elborzadva