Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vonsik Gyula: A természettudományok szerepe a korszerű műveltségben

tárgyában, másreszt: tudományos eredmények realizálódnak, „tárgyiasulnak" a termelőerők szubjektív eleme, a dolgozó ember munkakészségében és termelési tapasztalatában. Itt az embernek, mint fő termelőerőnek és a tudománynak, mint termelőerőnek kapcsolatában a következő főbb oldalakat lehet kiemelni: először a tudományos ismereteket, mint a termelési folyamatban résztvevő összes dolgozók tudását; másodsorban a tudományt mint az ember által készített és mozgatott termelőeszközökben megtestesült tudományt; végül, harmadsorban a tudományt, mint a munkaerő és munkaeszköz összekapcsolásának célját és eredményét, a dolgozóknak egyre növekvő alkotó képességeit. A tudományos technikai forradalom nem korlátozódik csak a termelésre. A tudományos technikai forradalom alatt általában a technikán ncmcsak az iparilag alkalmazott tudományos ismeretek együttesét kell érteni - mint ahogyan ezt sokszor teszik hanem az ember olyan változását is, amelyben a hangsúly az értelmi képességek növekedésére, a kor követelményeinek megfelelésére esik. A tudományos technikai forradalom pl. megköveteli a gondolkodás tartalmának megváltozását, a természettudományok, a filozófia, vagy a közgazdaságtan előtérbe kerülését. Általában azt kell mondani, hogy a tudományos technikai forradalom az embertől tudományosabb világlátást követel. c) A gyakorlati élet, a társadalom anyagi életének haladása, igen gyors ütemet és hatalmas változásokat produkál. Felfogni, megérteni, lereagálni ezt a folyamatot csak tudományosan megalapozott gondolkodással lehet, csak a fejlődés törvényszerűségének ismerete teszi ezt lehetővé. A világ tudományos látására van szüksége ahhoz az embernek, hogy az egymást követő gyors változásokat az általános fejlődés folyamatában el tudja helyezni. Ebben az összefüggésben adva van a tudományos ismeret megszerzésének és felhasználásának egy sereg problémája. Az ember tudata elkerülhetetlenül elmarad attól, hogy megértse az emberiség által felfedezett természeti törvényszerűségeket és az önmaga által alkotott mesterséges környezet törvényszerűségeit. Segítés nélkül az ember nem képes követni az új tudományos felfedezések és a technikai vívmányok özönét, és még kevésbé képes asszimilálni azokat. A megszerzett tudományos ismeretek megértése is probléma: az ismeret, a közvetítés természeténél fogva elkerülhetetlenül redukálódik mind mennyiségileg, mind minőségileg, és ez önmagában is megértési problémát okoz. d) A fejlődés gyors üteméből adódik a tervszerűség növekvő igénye, amelynek megvalósításához szintén csak a tudomány segítségével lehet eljutni. A tudás egyben jövőbcnlátást is jelent, jelenti a felismert lehetőséget, a lehetőség elérése legjobb eszközeinek ismeretét, valamint a tervszerűség megvalósításának képességét. Most már tényként elfogadott, hogy a fejlődés tempója állandóan gyorsul. Ezt a társadalom, a technika és a tudomány bármely területe fejlődésének elemzése bizonyítja. Viszont felmerül pl. az a kérdés, hogy a tudományos technikai haladás és a tudományos technikai forradalom miként kapcsolható szervesen össze a szocialista társadalom előnyeivel. Marxista-leninista álláspont szerint a tudo185