Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE
tasson a község gazdasági helyzetére, kapcsolataira, s mindezekkel összefüggésben létrejött komlósi népi építkezésre, berendezésre és lakáskultúrára. O is azt a módszert követi, mint Manga János: egyes házakat, gazdaságokat vesz számba, s pontos, konkrét leírást ad róluk, a variánsokat típusba sorolja, ill. kiemeli a specifikumaikat. Sorrendben leírja a falépítkezési technikát, a tetőszerkezetet, az oromzatot, a házbelsőt (konyha, füstelvezetés, kemence, ajtó, kapu), a gazdasági udvart, a bútorzatot, valamint a tanyavilágot. Rendkívül jelentősnek tartjuk a tanulmánynak azt a részét, amelyben az egyes háztípusokat a társadalmi rétegződés és a népi építkezés alakulása szerint dolgozza fel. Csak sajnálni tudjuk, hogy a gazdag képillusztráció nem minden alkalommal alkalmazkodik a szöveghez, a konkrét hivatkozási! leírásoknál hiányoltuk az odaillő fényképmellékleteket, ill. ha vannak, sem azonosak általában a leírtakkal. E hiányosságok ellenére Vajkai tanulmánya az egyik legalaposabb munka. Boross Marietta írta le a község mezőgazdaságát, Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata címmel. A cím felmenti a szerzőt, mégis hiányoljuk egyrészt, hogy csak egy szakaszt (1828-1959) dolgoz fel a község mezőgazdaságából, noha a történeti áttekintés belső törvényszerűsége megkívánta volna, hogy az alapítástól kezdve vegye számba; másrészt probléma, hogy egybefolyik a tárgyalt időszak folyamata a jelen leírásával, nem érzékelhetők eléggé az egyes kisebb szakaszok, s ezeken belül a társadalmi-gazdasági mozgás és a népi élet kölcsönhatása (hiszen a komlósiak közel a fele földnélküli). Ennek ellenére kirajzolódik Tótkomlós külterjes állattartásának, gabonatermesztésének, ill. termelési struktúrájának alakulása, változása. A tanulmányok sorát Tábori György Tótkomlós állattartása című anyaga zárja. Tegyük hozzá máris, hogy méltó módon. Jól előkészített, alapos, gondos munka. Tábori tanulmánya jól érzékelteti a történelmi előzményeket, rámutat az állattartás alakulására, helyére és szerepére a község életében, a település alakításában, változásában. Számbaveszi a tenyésztett állatfajtákat és súlyukat a komlósiak gazdálkodásában. Képanyaga jelentős. A szerkesztő hangsúlyozza, hogy befejezetlen részmunka közlésére vállalkoztak a kutatást végző szerzők. Ezt a tényt figyelembe kell vennünk, ha hiányoljuk is Tótkomlós szlovák nemzetisége népi kultúrája többi fejezetének elmaradását, s bele kell nyugodnunk abba, hogy a kötet kapcsán most többet nem kaphattunk. Amit azonban joggal bírálhatunk, s elsősorban a kiadónak címezve, az az, hogy ha már ilyen, történelmileg is értékes és napjainkban nem pótolható anyagot bocsátunk közre, megérdemelte volna, hogy a szlovák népi szövegek helyesírását - a sok hiba miatt - a nyelvjárást jól ismerő szakemberrel lektoráltatták volna, legalább a nyomdai levonatokon. Ugyancsak hasznos lett volna, ha szlovák kifejezések magyar értelmezését is mind a két nyelvet értő szakember vetette volna egybe, így elkerülhették volna - különösen a szlovákul nem tudó szerzők szövegében előforduló hibákat. 153