Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE
tikailag közvetlenül felszabadulásunk harmincadik évfordulójához kapcsolódik. A kötetben megjelent tanulmányok többsége, tizenegyből nyolc, az elmúlt harminc év Békés megyei társadalmi fejlődését veszi vizsgálat alá, s feltárva a fejlődés sajátosságait, bizonyítja a szocializmus építésének sikereit, eredményeit. A tanulmányok mindegyike egybehangzóan megállapítja a fejlődést, a pozitív társadalmi változásokat, melyek sokszorosan felülmúlják a korábbi változások ütemét. Az eredmények méltatásával megjelenik annak elismerése, hogy hazánk részeként Békés megye lakossága nagyszerűen élt azokkal a lehetőségekkel, amelyek az emberi élet, a humanitás mind teljesebb kibontakoztatására megjelentek a harminc évvel ezelőtti felszabadító harcokban, hogy nem volt hiábavaló a szovjet katonák vérehullatása. A tanulmányok sorát Juhász József: ,,Harminc év történelmi változásai Békés megyében" című rövid írása vezeti be. A cím is jelzi, hogy a tanulmányban a harmincéves fejlődés főbb jellemzőit, a változások főbb irányát igyekszik felvázolni a szerző, azokét a változásokét, amelyek részletesebb kimunkálása a kötet további írásaiban található meg. A cikkben a szerző a megye társadalmi, gazdasági, szociális életének változásait sok adattal dokumentálja, s az összehasonlító adatok egyértelműen tanúskodnak eredményes munkánk mellett. Az agitatív erejű cikk végén néhány olyan adatot is találunk, amelyek már a jövőt jelzik, a várható változásokat, s amelyek egyben gyakorlati, mindennapi feladatainkat mutatják. Békés megye életében csakúgy, mint a szocialista Magyarország életében, a legszembetűnőbb a lakosság döntő többségét érintő, s éppen ezért mindenki által tapasztalt és ismert változások a társadalmi struktúra változásai. Erről az oldalról vizsgálja életünk történetét dr. Pilishegyi József munkája. A társadalmi struktúra vizsgálatának szinte minden lényeges elemét felsorakoztatja, s a legfontosabb, az osztályok életében végbement változásokon túl a különböző szintű és jellegű rétegek sorsának alakulását is bemutatja. A megyei adatokat összeveti az országos adatokkal, s így sikerül még jobban kiemelnie a megyei sajátosságokat. Örvendetes, hogy nem ragad meg a jelenségek puszta leírásánál, keresi a jelenségek okait, azokat az összefüggéseket és viszonyokat, amelyek megmutatják, hogy a jövőben milyen változások várhatók Békés megye társadalmi struktúrájában. Egészében jó és plasztikusan megrajzolt kép ez a tanulmány a megye struktúrájáról, a változások dinamikájáról és tendenciájáról. Ezt előrebocsátva nem tartom pontosnak az alábbi megfogalmazást: „...a felszabadulás előtti agrárproletariátus jelentős része állami gazdasági dolgozó lett, s ezzel lényeges lépést tett előre a felemelkedés útján. A volt agrárproletárok másik része föld nélkül tsz-ekbe lépett, miután az állami tartalékföldek igényelték a munkaerőt". Egyrészt a volt agrárproletariátus volt az, mely megyénkben is elsősorban földhöz jutott a felszabadulás utáni földreform, a földosztás során. A nagybirtokokon és majorokban élő, dolgozó cselédek kaptak először lakóhelyük, a majorok mellett földet; a zsellérek, kubikusok, a napszámosok. Csak az ő igényeinek kielégítése után került sor a szegényparasztság földigényének részbeni kielégítésére. Másrészt az első termelőszövetkezetek megalakulásának története éppen azt mutatja, hogy a földhöz jutott agrárproletariátus volt a mozgalom kezdeményezője - lásd. a sarkad-feketeéri példát, de másutt is - mert csak így remélhette, hogy a földosztás során nyert föld - közösen megművelve - biztosítja megélhetését. A földosztáskor paraszttá lett volt agrárproletariátus volt a termelőszövetkezeti mozgalom kovásza és legfőbb tartópillére a mozgalom számára legkritikusabb időszakban is. A közös összefogás tette lehetővé, hogy biztosítani tudják a földjük megműveléséhez szükséges igavonó erőt, hogy védekezhessenek a paraszti élet sajátos, belső fejlődéstörvényénck, a parasztság agrárproletárrá, proletárrá válási folyamatának számukra kedvezőtlen hatása ellen. A társadalmi struktúra változása, szocialista fejlődésünk egyik aktuális és lényeges kérdé134
