Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

sévcl, a családi-házassági viszonyok alakulásával foglalkozik dr. Horuczi László tanulmánya. A szerző elemzése során kimutatja, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok szükségszerűen felbontják a korábbi családi-házassági kapcsolatokat, megváltoztatják a nők társadalmi, ezen keresztül a családon belüli helyzetét. A családi viszonyok változása során jelentős eredmény, hogy tartalmában egytípusú család jött létre a korábbiakkal szemben, amely a jövő családtípusa is egyben, bár még nem teljesen kiforrottan. „Ami új tehát típusában az előzőekhez képest létrejött, azt az általános dolgozói családnak nevezhetnénk, amely a lakosság döntő többségére (munkásság, parasztság, alkalmazottak, értelmiség) kiterjed" (40. 1.) A demográfiai helyzet alakulásának leírásával az olvasók sok olyan adathoz és megállapításhoz juthatnak, amelyek még hosszú ideig aktuális jelenség megértéséhez nyújtanak segítséget. A család átmeneti jellegének kijelentése mellett a tanulmány kiemel olyan mozzanatokat, tulajdonságokat, amelyek már mint a jövő jellemző jegyei, mint szocialista fejlődésünk eredményei vannak jelen mai családi viszonyainkban, mint pl. a családi élet demokratizálódása a családtagok egymáshoz való megváltozott viszonyában, az érzelmi-emberi jegyek gazdagodása, az új jegyek a párválasztást motiváló tényezők között. Eredményeinket húzza alá a szerző befejező gondolata: „...a múlt alapos ismerete, a jelen helyes feltárása alapján, nyitott szemmel és jószándékkal viszonyulva a fejlődési tendenciákhoz, családi-házassági viszonyainkban a szocialista jelleg egyre határozottabb megmutatkozásának lehetünk tanúi." (50. 1.) Széles körű adat- és tényanyag alapján mutatja be dr. Gácscr József a megye közoktatásában végbement harmincéves fejlődés történetét: az analfabétizmus felszámolását, a kötelező nyolcosztályos iskolát, amelyre ma már megyénkben is jellemző a szakrendszerű oktatás, a középiskolát, valamint az ezen intézmények tevékenységéhez kapcsolódó szociális gondoskodás fejlődését, a napközi otthonok, az iskolai tanulói könyvtárak felszereltségének növekedését. Kár, hogy a közoktatásról itt kialakult képben nincsen hely a szakoktatási rendszer fejlődésének. A tanulmány sok ábrával, diagrammal segíti az olvasót a jelzett eredmények elfogadásában, hitelének erősítésében. Bár a tanulmány keretei nem adtak rá lehetőséget, szívesen olvastunk volna és olvasnánk azokról a kapcsolatokról, viszonyokról, amelyek hatására, a megyei fejlődés sajátosságai figyelembevételével változik a közoktatás megyénkben. Nemcsak aktuális, hanem divatos témát választ feldolgozásra dr. Becsei József, aki Békés megye urbanizálódásával foglalkozik. Bemutatja a tanulmány a megye mai közigazgatási területének kialakulását, a területen lévő települések jellegét és típusonkénti öszszetételét, s ezeket az adatokat összevetve a harminc évvel ezelőtti állapot adataival megállapítja, hogy jelentősek és örvendetesek változásaink; ugyanezeket az adatokat összehasonlítva az országos adatokkal azt állapítja meg a szerző, hogy „...az ország más területeihez viszonyítva mégis elmaradás mutatkozik." (81. 1.) A megállapítással a tények alapján nehéz lenne vitatkozni, ahhoz azonban, hogy ez a helyzet megváltozzék, a tanulmányban szerepeltetett dokumentumok alapján jó lett volna a következtetéseket mint tennivalókat, mindennapjaink gyakorlati feladatait leszűrni és meghatározni. A helyzetelemzés megértését sok jó ábra segíti a dolgozat végén, mely sokirányú felhasználásra tarthat számot. A szocialista forradalmak, általános törvényeként tartja számon a marxizmus-leninizmus forradalmi elmélete a nemzetiségi kérdés megoldásának szükségességét. E probléma súlyosságát érzékelteti az is, hogy klaszszikusaink behatóan tanulmányozták a nemzetiségi viszonyokat, amelyek megoldatlansága és rendezetlensége mindig segítette az agresszív, háborús törekvéseket; olyan belső társadalmi feszültségek forrása volt, melyek hátráltatták az alapvető ellentmondás megoldását, s nemegyszer téves tendenciák érvényesülését eredményezték a munkásmozgalomban is. 135