Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

A szocializmus útján - Orosháza 1944-1974 Szerkesztette: Zilahi Lajos Orosháza, 1974 Kiadja az Orosházi Városi Tanács V. B. - 201 old. OLTVAI FERENC Jogos büszkeség tölti el az olvasót, amikor a múlt rendszerben, amiként ma még sokan mondjuk, a „legnagyobb magyar falu"-nak nevezett, vagy csúfolt Orosháza felszabadulás óta eltelt 30 évének történetét leteszi. A kép lenyűgöző, hiszen emberi mértékkel mérve, rövid fél emberöltő alatt jutott el egy közösség súlyos teherrel a vállán a várossá nyilvánítás óta, ami pedig már ugyancsak ebben az időszakban történt, - napjainkig. Nagyot haladt ez a ma közel 35 ezer lakosú város, nagyot haladt hazánk is. A kötet mottójában kifejező idézetet vettek át Orosháza író fiától, Darvas Józseftől, érdemesnek tartjuk mi is idézni: „A nemrég álmos életű falu zaklatott, felbolydult, gyors életritmusú város lett. Az időnként feltörő társadalmi robbanások energiái most az egészséges fejlődés csatornáin vezetődnek le..." Három évtized eredményeit, a kivívott sikereket és az értük folytatott harcot, annak buktatóit, nemegyszer időnkénti megtorpanásait szemlélhetjük a műben. Igazolják ezt a kötet fejezeteinek adatai, azzal a nyilvánvalósággal, hogy a szerkesztőt és a szerzőket nem előre kész elképzelés vezette, hanem a valóság feltárása. Elénk tűnnek a feszültségek keletkezésének, az ellentmondások felmerülésének helyi okai. Emlékeztetőül hozzuk fel: Orosházát igen korán, 1944. október 6-án szabadították fel a II. Ukrán Front egységei. A városért vívott harcokban itt és a környéken 63 szovjet katona vesztette életét, akik közül 35-nek emléket is tudtak állítani: nevüket és rangjukat oroszul idézik a kötet nyitó lapjain. Itt közlik az első szovjet katonai városparancsnok, Voronyin őrnagy fényképét, aki a felszabadítás után nyomban megkezdte szervező tevékenységét, maga is hozzájárult a demokratikus újjáépítés, az élet megindulása folyamatához. Az újjáépítésben a legjelentősebb szervező és irányító tényezőt a Magyar Kommunista Párt október 14-én megalakult szervezete jelentette, 32 taggal. Már a következő napon megjelent lapjuk, a felszabadított Magyarországon az első legális kommunista sajtótermék, a Népakarat. Folyt a háború és Orosházánoktóber 15-én megkezdték az iskolai munkát, rendezték az élet kisebb és nagyobb problémáit, kenyeret mértek ki az ellátatlanoknak, munkába lépett a közigazgatás, felvették a kapcsolatot a tanyák és a környék népével a termékeik biztonságos behozása érdekében, megnyitották az orvosi rendelőket és itt fel sem sorolható munkát végeztek. Egyszóval bizalmat és hitet ébresztettek a lassan bontakozó új élet iránt. December 7-én, számos felszabadított helységet megelőzve, megalakult a demokratikus pártokat és a szakszervezetet és egyéb szervezeteket képviseleteik útján egyesítő nemzeti bizottság, amelyen keresztül biztosították a politikai és a közélet antifasiszta, demokratikus jellegét. A kötetben 9 tanulmányban foglalkoznak a város életével. Keller József és Körmendi János a politikai és a társadalmi életben bekövetkezett főbb változásokat ismertetik és áttekintik a gazdasági élet fejlődését. A témát tekintve nekik volt a legnehezebb a helyzetük: Átfogni a három évtizedet úgy, hogy az utánuk következő részlettanulmányok szerzőinek is legyen mondanivalója. Feltárják az előhaladást 642