Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

gátló tényezőket, a helyileg is elkövetett hibá­kat, elemzik az ellenforradalmi támadás okait, a kibontakozás és megszakítatlan növekedés és a politikai tisztulás menetét. Rámutatnak és mi is kiemeljük, hogy 1945-től 1958-ig gazda­ságilag inkább stagnált a város, mint fejlődött. A szűkös anyagi források és a fejlesztési poli­tika következtében a város nem iparosodott, holott jelentős munkaerő-felesleggel rendel­kezett. Nagyobb üzem nem épült, visszaszo­rult a kézműipar is. A meglevő üzemek terme­lékenysége alacsony volt. A parasztság több­sége kisárutermelő lett, a termelőszövetkeze­tek a szegényes felszereltségük következtében gyenge eredményt mutattak fel. A politikai élet stabilizálásával, 1958-ban át­fogó iparfejlesztési tervet készítettek, amely­ben rögzítették a város helyzetének legfonto­sabb vonásait, amire mi is rámutatunk, mert ebből láthatjuk, mit értek el addig, hova fej­lődtek azóta. A szerzők helyesen használták fel ezt a felmérést, mert az iparfejlesztés lendü­letes megkezdése és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése egybeesik városukban is. És ha a szocializmus alapjai lerakásának évéül 1961-et jelöljük, úgy az orosháziak iparfej­lesztési terve kellő időben készült. A jövő ki­alakításának egyik fontos dokumentuma. A kötet egészének, a harminc év fejlődésének egyik állomása. 1958-ban rámutattak (termé­szetesen a városi pártbizottság és a tanácsi szervezet közös munkájáról van szó), hogy Orosháza iparilag szegény mezőgazdasági te­lepülés, ahol nincs lehetőség a lakosság elhe­lyezkedésére. Az 1957-ben megindult föld­gázkutatás, a szeizmikus felmérések jelezték az energiaforrás lehetőségeit az iparosítás szá­mára. Ipart kértek, mert volt kellő mennyi­ségű munkaerő és energiaforrás. 1958 végére megértek a párt agrárpolitikája nyomán a ter­melőszövetkezeti mozgalom továbbfejleszté­sének feltételei is. 1961 tavaszán az orosházi parasztság többsége földjével együtt lépett be a termelőszövetkezetekbe, amivel a szocia­lista termelési viszonyok erősítésén túl új fel­adatok is jelentkeztek. Lejárt az extenzív fej­lesztés ideje, felváltja az ipar meghonosítása, azzal a munkaerő lekötése. Az iparban foglal­koztatottak száma ma eléri a tízezret. A város mezőgazdasági jellegű városból ipari-mező­gazdasági várossá lett és még további erősö­dést nyitottak meg számára az ipari jelleg nö­velésével az utóbbi tíz évben. Olyan üzemek jelzik a várost, mint az Or­szágos Kőolaj és Gázipari Tröszt Alföldi Kő­olajfúrási Üzemének üzemegysége, majd az üveggyár létesítése, amely 1963 óta termel, és 1974-ben már tetemes bővítéssel növekedett az üzem, nőtt a termelés és a munkaerő­szükséglet. A két említett szerző és hozzájuk szorosan kapcsolódva, Seleszt Ferenc: Oros­háza iparának fejlődése című fejezet tanulmá­nyai tényanyagukat megfelelően helyezik el a város fejlődésében. Násztor Sándor A mező­gazdaság 30 éves fejlődését mutatja be. Kiin­dulásképpen a felszabadulást közvetlen meg­előző birtokviszonyokat mutatja be és a pa­raszti életet ecseteli, majd a földreformot elemzi. Rámutat, hogy Orosházán sem ol­dotta meg a foglalkoztatást. Érdekes példát hoz fel: 1947-ben közel ezer aratópár iratko­zott fel, 1948-ban még ugyanennyi és 850 tu­dott elszerződni a gazdákhoz, 1949-ben 1260 a jelentkezők száma, és csak 600-al kötnek szerződést. Egyre nagyobb volt akkor a mun­kaerő-felesleg, hiszen az iparosítás még nem indult meg. A társas gazdálkodás felé az első lépést 1948-ban tették meg, amikor Rákóczi­telepen „Haladás" néven II. típusú termelő­szövetkezet alakult: 14 taggal, 66 kat. h. föld­del. Ezek után sorra alakultak a szövetkezetek, amelyek közül nem egy rövid életű volt. 1958-tól megerősödött a mozgalom és a 60-as evek elejétől a szövetkezetek és az állami gaz­daságok a szocialista termelési szektor szilárd egységeivé váltak. A tanulmányok megfelelően tájékoztatnak a megoldásra váró feladatokról. Az ipart és a mezőgazdaságot ismertető fejezetekből az összehasonlítás hiányát érezzük. A szerzők úgyszólván csak városukat nézik. Az országos politikai fejlődés vonásai megfelelően kitűn­nek. Mennyivel kifejezőbbé tette volna a ké­pet, ha a megye és az ország adataival vetik össze az ipar és különösen a mezőgazdaság helyzetét. Ugyanez elmondható a kereskede­643

Next

/
Oldalképek
Tartalom