Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy György: Az 1974. évi körösi árvíz

Vízrajzi szempontból aprólékos megfigyelés alatt áll a hegyvidék, több mint 50 állomással. A csapadékok a délnyugati és északnyugati ciklonokból származnak. De előfordul, hogy páradús trópusi légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, s abba sarkvidéki eredetű hideg légtömeg ütközik. Rendkívül csapadékos időjárás, több napon át tartó esőzés a következmény. Egyes esetekben északnyugati áramlás mellett a Fehér-Körös, délnyugati áramlás mellett pedig a Sebes-Körös vízgyűjtője maradhat csőárnyékban. A hegyek fekvése, alakja, magassága, a lejtők esése, a felszínt borító növényzet a csapadékképződés fontos tényezői. A téli csapadék a hegyvidéken rendszerint hó alakjában esik le. A magasabb hegyeken és zárt völgyekben egész télen át megmarad a hó. A hegyek közé benyomuló meleg esőzés igen gyorsan felolvasztja a havat, s rendkívüli hatásokat tud kiváltani, különösen ha a töltésezett folyószakaszokat vastag jégpáncél borítja. A hegyvidéken az átlagos hó alakjában megmaradó csapadék mennyisége 200 mm. Eddig a FehérKörös vízgyűjtőjén mérték a legnagyobb: 255 cm-es hóvastagságot. A maximális 24 órai észlelt csapadékmennyiség az egyes folyóvölgyekben: A hegyvidékre hulló csapadék további sorsát a talaj telítettsége, a felszín esése, tagoltsága, a növényzet, a karszt-alakulatok, hordalékkúpok határozzák meg. A lefolyás és az összegyülekezés a Fekete- és Sebes-Körösnél, mivel nagy esésű (40 m/km-enként) torrens jellegű völgyek szegélyezik, sokkal intenzívebb, mint a Fehér-Körösnél és Berettyónál, amelyeknél a torrensek általában hiányoznak, s közvetlenül a hegyvidék után hosszú kiesésű völgyelet következik. A felszíni vízhálózat különbözősége is jellemző. Míg a Fekete-Sebes-Körös magas fekvésű völgyeiben 1 km/km

2-t is eléri a vízfolyások sűrűsége, addig a Fehér-Körösnél az mindössze 0,5-0,6 km/km

2. A vizes időszakot, amely legalább 4 napon át egymást követő csapadékot jelent, különösen magas lefolyási hányad jellemzi. Az utolsó napi esőnek már 90%-a is lefolyásra kerülhet a vízzel telített hegyoldalakról. A növényzet, különösen az erdők, csapadéktároló, lefolyást késleltető szerepe közismert. A múlt században a hegyvidéket még sűrű őserdő borította. A vasút elterjedésével vált lehetővé az erdők hasznosítása. A Körösök hegyvidékén ma is láthatók eróziótól lepusztított területek, de a meredek hegyoldalak általában erdővel vannak borítva. Kiterjedt sarjerdők is előfordulnak, melyek a korábbi, eredeti őserdőknél talán még tömöttebbek. Az erdőirtás hatása leginkább a Fehér-Körös, kisebb mértékben a Fekete- és SebesKörös vízgyűjtőjén jelentkezik. Ma tervszerű erdőgazdálkodás folyik a hegyvidéken, s a faanyagok felhasználását külön engedélyhez kötik Romániában. Fehér-Körös Fekete-Körös Sebes-Körös Berettyó 110 mm 81 mm 72 mm 75 mm 534