Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Németh Zoltán: A nyíregyházi nyelvjárás kialakulása és egyik közös vonása a Békés megyei szlovákkal

A nyíregyházi nyelvjárás kialakulása és egyik közös vonása a Békés megyei szlovákkal NÉMETH ZOLTÁN A mai Nyíregyháza lakóinak a száma meghaladja a nyolcvanezret. A közelmúltban ünnepelte a város örökváltságának 150. évfordulóját: 1824-ben az akkori jobbágyság megváltotta magát a földesúri terhek alól. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást megelőző ilyen jellegű vívmányt azért is elérhették, mert az újratelepítés évében (1753-ban) csupán 590 lakosú régi Nyíregyházát fél évszázad múltán már ekkora áldozatra kész és kellő anyagiakkal rendelkező emberek lakták. Tudvalevő, hogy a város egyik hajdani ura, gróf Károlyi Ferenc a szarvasi Pctrikovics János bízta meg, hogy toborozzon áttelepülőket az ottani „fölös számú" gazdák között az elnéptelenedett nyíregyházi és cserkeszi pusztájára.

1 A gróf már 1752-bcn kérte a megyei rendeket, hogy a nyíregyházi birtokait betelepíthesse. Egy év múlva megkapta a kívánt engedélyt. Pátens-levele háromévi adómentességet biztosít az áttelepülőknek, ill. egy arany évi adót rögzít le. Petrikovics - miután látogatást tesz Nyíregyházán - hamarosan hozzáfog az áttelepülni szándékozó (szlovák anyanyelvű) jobbágy parasztok toborzásához: Szarvas, Tótkomlós és Békéscsaba az útiránya (innen pap is jön a telepesekkel: Wandlik Márton evangélikus lelkész).

2 Dienes István írja - többek közt - az eseményekről, hogy a „...csizmadiamester lelkes biztatására... 300 család költözött a békésmegyei telepítvényesekből Nyíregyházára (1753 őszén)."

3 így történt meg, hogy a fentebb említett félezernyi lakosú község 1754 végén, tehát alig egy év alatt, már 2458 főt - többségében szlovákot - számlált.

4 A szarvasiak jogait földesuruk, báró Harruckern megcsonkította, ezértjöttek szívesen; a csabaiak pedig azért, mert belviszály támadt közöttük. Berényiek is csatlakoztak e két csoporthoz. Együttesen ők alkották az ún. első hullámot. 1755-1760 között aztán újabb szlovák családok érkeztek Nyíregyházára, de közvetlenül az eredeti lakhelyükről: Zólyomból, Borsodból, Hontból, Barsból, Nógrádból, a Szcpességből és Liptóból. Ez időben Pest és Tolna megyéből is költöznek még ide szlovákok. Ok képezték a második hullámot. A harmadik hullámot azok alkották, akik lényegében a XIX. század elejétől az első világháború végéig mint idénymunkások, kézművesek, cselédek, taksások, zsellérek stb. jöttek ide, az egyre több munkást igénylő jómódú és időközben vagyont szerzett gazdákhoz. Őket főleg az ínség hozta le az alföldi részekre. Ezek a szlovák (szláv) elemek a kelet-szlovák nyelvterületről, esetleg Kárpátaljáról valók, de gyakran lengyel területről. Nyelvileg mindenképpen más-más csoportba tartoztak, mint a békésiek vagy a második hullámban jöttek. 513