Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Németh Zoltán: A nyíregyházi nyelvjárás kialakulása és egyik közös vonása a Békés megyei szlovákkal
Róluk írhatja Dienes István: „Dc sokan jöttek és állandóan, egyenesen a felföldi megyékből... s nemcsak tótok, hanem polyákok, rusznyákok és egyéb gácsországbeliek is." 5 • A telepítési mozgalom és a későbbi bevándorlás tehát emberek százait, ezreit mozgatta meg és keverte össze. Viszonylag sok helyről, eltérő nyelvjárási jellegzetességeket képviselő kisebb-nagyobb népcsoportok változtattak - sokszor több alkalommal is - lakhelyet. Az ún. másodlagos telepítésűek nyelvezete már kevert volt, hiszen a helyváltoztatás előtt néhány évtizede elszakadtak az eredeti nyelvi közösségtől. A Nyíregyházára költöző csabaiak dél-középszlovák nyelvét a honti és a nógrádi vegyülése adta, a szarvasiakét a nógrádi, a csabai és a Pest környéki szlovák keveréke képezte. így a nyíregyházi első szlovák honfoglalók ún. keveréknyelvet hoztak magukkal. Ez vegyült össze a második hullámban közvetlenül Gömörből és más megyékből érkezőkével, ill. később találkozott a keletszlovák, a lengyel és az ún. ruszin nyelvi elemekkel, amelyeket aztán asszimilált. A Nyíregyházára települt csabai, szarvasi és berényi szlovák családok nyelvében a más elemekkel történt egybeolvadás ellenére is megmaradt a középszlovák domináló jellege. A nyíregyházi nyelvjárás („iííred'házske nárecie") tehát több nyelvjárás összeolvadása, asszimilálódása révén jött létre: az előzőleg különböző dialektusokat beszélők utódai idővel az eredeti típusokból egy lényegében újabb változatot fejlesztettek ki. Nyíregyházán és környékén c tekintetben az játszódott le, ami hasonló körülmények között másutt is. Tótkomlósra utalva idézünk ugyan, de a békéscsabai és más szlovák etnikai csoport nyelvére is vonatkoznak a sorok: „Za 200 rokov toto pővodne heterogenné nárecie splynulo v jediny célok, ktory dncs uz mőzeme charakterizovat' ako jednotné nárecie, i ked' sa v nom este vyskutujú druhotvary ako rclikty pövodného jazykového miesania." 6 (200 év alatt ez az elsődlegesen heterogén nyelvjárás egyetlen egésszé olvadt össze, amelyet ma már mint egységes nyelvjárást jellemezhetünk, és ugyanakkor még előfordulnak benne másodlagos alakok az eredeti nyelvi keveredés reliktumaiként.) Ennélfogva tiszta nyelvjárási típusok csak ideig-óráig létezhettek az új hazában. Következésképpen: típuskeveredés állott elő. A szlovák nyelvjárások közül ez leginkább az alföldi típusúakra voltjellemző. * A XVIII. századi alföldi szlovák betelepülés óta több nyelvi szigeten az ún. középszlovák típusú alföldi nyelvjárást („dolnozemské nárecie stredoslovenského typu") találjuk. E dialektus változatait beszélik a szlovákok Csanádban, Békésben és Szabolcsban. Négy alcsoportját különböztetik meg: a csabait, a szarvasit, a csanádit és a nyíregyházit. 7 Az utóbbi nyelvterülethez a Nyíregyháza környéki tanyabokrok (Nagycserkeszt is beleértve, bár ez néhány éve már önálló község), részben Nyíregyháza város, Kálmánháza és Nyírtelek környéke tartozik. Mivel Nyíregyháza környékén él a hazai szlovák (szláv) eredetűek legkisebb csoportja, az itteni nyelvjárást 514
