Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten
JEGYZETEK 1. Kocsisné Szirmai Fóris Mária: Körösladányi lakodalom. In: Sárréti írások. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 101-117. 2. 2. N. Bartlia K. 1931., Szendrey A. 1940. 3. Krupa A. é. n. 4. Orosháza néprajza. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. Mezőberény története I—II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény 1973. Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében. Békéscsaba 1974. 5. A megye lakosságának döntő többsége protestáns. Az egyház számos szokást babonának minősített, s gondosan irtott. Barabás J. 1964. 56. 1. Kutatási területem falvaiban a vallási megoszlás a következő: Református Római katolikus Szeghalom 1890. 7876 522 Karácsonyi J. 340-342. Füzesgyarmat 1890. 6701 662 Karácsonyi J. 115-119. Körösladány 1890. 5150 1662 Karácsonyi J. 199-203. Vésztő 1890. 6949 229 Karácsonyi J. 340-342. Dévaványa 1852. 5285 1564 Palugyay I. 237-238. 6. Bálint S. 1938. 102. 7. Kilián I. 1975. 384-388. 8. Bálint S. 1942. 11. 9. Dömötör T. 1964. 199. 10. Legtöbb adatközlőm a mikulás elterjedését Horthy M. hatalomra kerülésével datálta. Hasonló adatokkal találkozott Krupa A. é. n. 45. 1. 11. Dömötör T. 1964. 196. 12. Dcvaványán, Szeghalmon és Vésztőn konkrétan megneveztek személyeket, akik reformátusok voltak, de az elkészített lucaszékkel elmentek a katolikus templomba az éjféli misére. 13. Krupa A. é. n. 51. Szendrey A. és Szendrey Zs.ra hivatkozva közli, hogy szláv hatásoknak kitett magyar vidékeken ismert szokás. 14. N. Bartha K. 1931. 79. 15. N. Bartha K. 1931. 80. 16. Dömötör T. 1964. 153. 17. N. Bartha K. 1931. 80. 18. Dömötör T. 1964. 155. 19. Wildhaber R. 1959. 5 20. Szendrey Zs. 1934. 15. 21. Szendrey A. 1940. 395. 22. Grynaeus T. 1965. 149. 23. Szendrey Zs. 1934. 13. 24. Szendrey Zs. 1934. 15. 25. Bálint S. 1973. 36. 26. Bálint S. 1973. 35. 27. A gyomai mézeskalácsosok, akik Dcvaványa, Szeghalom, Körösladány, Vésztő, Füzesgyarmat vásáraira is eljártak, már karácsony előtt hetekkel megkezdték a mézeskalács és cukor karácsonyfadíszek készítését. Nagyon szívesen vásároltak tőlük. A kereskedők már előre nagyobb mennyiségű díszeket rendeltek és üzleteikben árusították. 28. Wildhaber R. 1959. 5. FELHASZNALT IRODALOM Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században, Gyula, 1964. N. Bartha Károly: Magyar néphagyományok. Debrecen, 1931. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. V. K. 2. sz. Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Bp. 1938. Bálint Sándor: Az esztendő néprajza. Bp. 1942. Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1973Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Bp. 1964. Grynaeus Tamás: ...„Béka vala ekéje, kígyó vala ostora"... In.: Sárréti írások. Szerk.: Miklya Jenő. Szeghalom, 1965. 133-152. Karácsonyi János: Békés vármegye története. Gyula, 1896. Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitas coronata. A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. Debrecen, 1975. 375-445Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlávoknál. é. n. h. n. ifj. Palugyai Imre: Magyarország történeti, földirati s állami leírása. IV. k. Békés - Csanád Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest. 1855. Szendrey Ákos: Az életvize karácsonyi népszokásainkban. Ethn. 1940. LI. 393-401. Szendrey Zsigmond: Népszokásaink lélektani alapjai. Eth. n. XLV. 1934. 3-19. Wildhaber, R. Weinachtsbrauchtum in Europa. In:' Weinachtsbrauchtum in Europa. Bern,1959. 512