Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Katona Imre: Bogár Imre balladájának legkorábbi változata

sunk. Ez annál inkább valószínű, mert kiadványunk is már mint nem egészen időszerű verset közli függelékben. Maga a szöveg szórói-szóra, betűről-betűre egyezik a Békés István által újra közölt 1881-es Rózsa (Bucsánszky)-félével;

2 Hőgye Imre sem a nép ajkáról, hanem feltehetőleg egy még korábbi ponyváról vehette át. Bogár Imre életét és a róla szóló ponyvái költészetet Békés István foglalta össze,

3 magát a balladát pedig jómagam külön is ismertettem

4. E ballada vagy inkább balladás betyárdal különleges helyet foglal el újkori népköltészetünkben: mintegy száz év óta csekély tartalmi változtatással és majdnem mindig ugyanarra a dallamra is éneklik. Egyik legnépszerűbb „betyárballadánk", a magyar nyelvterület bármely pontján gyűjthető ma is; csak legutóbb a Mezőségről közölt egy az „eredetihez" közel álló változatot Kallós Zoltán

5. Minden túlzás nélkül beszélhetünk tehát több száz, sőt akár félezer változatáról is! Békés István az eredeti periratok alapján közli a Bogár-család (id. Bogár Szabó Imre, fiai: ifj. Bogár Szabó Imre, Bogár Szabó Jakab és ez utóbbiak unokabátyja: Bogár Szabó Mihály) betyárkodásának történetét, a balladai fiatal Bogár Imre elfogatását és kivégeztetését.

6 A való történetből a „ballada" már édeskeveset tartalmaz, sőt még az időpontot is módosítja és Duli (Deli) Marcsa (vagy Gondi Modol) szeretőjét is szerepelteti, holott erről a periratok mit sem tudnak. A színhely a szokásos kocsma, ahol Bogár és megnevezetlen társai hetykélkednek, mígcsak ugyanott el nem fogják őket. A kivégzési és egyéb körülményekről semmi közelebbit nem tudunk meg, inkább a betyár szépségét dicsérik és a szeretőt sajnálják. A ponyvái változatokból a terjesztési engedély megszerzése kedvéért rendszerint kihagyták a vármegye megvesztegetésének betyáros kísérletét, a nép viszont Bogár Imre sajnálkozó, bűnbánó önostorozását. Ennek indítékait Békés István bőven és éles szemmel vizsgálva tárgyalja.

7 A Pest megyei, bócsai (nem csongrádi!) születésű ifj. Bogár Szabó Imrét a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, az ítéletet 1862. júl. 19-én Pesten, temérdek néző szemeláttára, végre is hajtották. Néhány hétre rá Bucsánszky Alajos könyvnyomdájában már meg is jelent a Bogár Imre életéről és kivégzéséről szóló ponyva, erre későbbi kiadások és egyéb nyomok is utalnak, de hiába adták el 30-40000-es példányszámban, ezekből egyetlenegyet sem ismerünk. Azt sem lehet egészen biztosan tudni, hogy maga a ballada szerepelt-e bennük, mert a későbbi kiadványok és egyéb adatok sem utalnak erre világosan. Békés István arra a megállapításra jut, hogy e szép, kerekded ballada nem lehet egészen egykorú, bizonyos időnek el kellett telnie, míg ilyen csiszolt formát öltött.

8 A MNGy I. kötetének jegyzetelői viszont ezt írják: „E ballada 1862-ben keletkezett, midőn Bogár Imrét Pesten felakasztották."

9 Utóbb a folkloristák azt is feltételezték, hogy a ballada egyes elemei és közhelyei korábbról valók, Bogár Imre neve csak utólag kerülhetett bele.

1

0 E kérdések végérvényesen még nem dönthetők el, de az újabb adatok is arra vallanak, hogy a Bogár Imre nótája (- Zavaros a Tisza... kezdettel) egykorú, vagy majdnem egykorú lehet; ebben a teljes alakjában nincs korábbi előképe, mégha egyes helyeit a nép- és műköltészetben (pl. Arany János Zách Klárá-jában is) meg is találjuk.

1

1 Mivel a nép száz év óta sem sokat változtatott rajta, valóban sikerült és szinte változatlanul fennmaradt alkotásnak tekinthetjük. Feltevéseim szerint inkább félnépi, mint népköltészeti vagy irodalmi alkotás lehet, vagyis a nép- és műköltészetet egyaránt jól ismerő kortárs alkothatta. Hódító útját előbb ponyván kezdhette 498