Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Katona Imre: Bogár Imre balladájának legkorábbi változata

Bogár Imre balladájának legkorábbi változata KATONA IMRE A közelmúltban a Békés megyei Levéltárban őrzött 20 db ponyvanyomtatványt kaptam meg betekintésre. Valamennyi röplap Gyulán jelent meg 1863-1866 között, Dobay János nyomdájában; e levéltári példányokra van rávezetve az engedély. A különféle köszöntők, ünnepi énekek, históriák, katona- és bordalok között örömmel fedeztem fel Bogár Imre balladáját. Szövege azonban nem önállóan jelent meg, hanem függelékként; a nyolcadrét ponyvafüzetke címlapján ez áll: „Három juhász története, a kik Mező-Túron hét birka elhajtásért(!) a rögtön ítélő törvényszék elébe állíttattak; s kettő kötél általi halálra, egy pedig öt esztendei rabságra ítéltetett. Közli Hőgye István. Ára 6 krajczár. Gyulán, nyomatott Dobay Jánosnál." A nyomtatványon sehol nincs feltüntetve évszám, ellenben kézzel rá van vezetve: „beadatott Augustus hó 865. 528/865. évben." Mivel az engedélyezésre beadott példányokra azonnal rávezették a hatósági döntéseket, sokszor még az órát is feltüntetve, semmi okunk kétségbevonni, hogy e ponyvairat 1865-ben jelent meg. A juhászok rablásai is 1864-ben történtek, amint ez a szövegből kiderül. Ez esetben pedig Bogár Imre eddigi legkorábbi balladaszövege jutott szerencsésen kezünkbe. A ponyvairat a 2-5. oldalon három históriát tartalmaz, melyek a címben említett három juhász történetét mondják el; a harmadik szöveg végén H. I. (=Hőgye István) jelzés áll. A három históriának tehát valóban ez a számunkra ismeretlen verselő a szerzője, aki mélyen a korabeli szint alatt, vagyis döcögős, sebtében összetákolt versekben közli a legfrissebb szenzációt, mégpedig nem is éppen olcsó pénzért. A 7-8. oldalon van „Bogár Imre nótája", ennek szövege után nincs szerző feltüntetve, de a feltűnően gyenge vénájú Hőgye István nem is lehetett. A szakirodalom és a közvélemény c balladát különben is igazi népballadának tekinti és eddig sem a szerzőjét, sem pedig keletkezése idejét nem sikerült kideríteni. A legkorábbi ponyvaváltozat 1881-ből, a népköltészetiek pedig 1870-71-72-ből kerültek elő. A most kézhez kapott gyulai kiadással tehát jó öt évvel korábbra tudunk visszatekinteni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy hasonló szerencsével még ennél is régibb változatot ne találhas497