Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: 1944 ősze, 1945 tele és tavasza Battonyán

1944 ŐSZE, 1945 TELE ÉS TAVASZA BATTONYÁN PÚJA FRIGYES 1. A PÁRT Visszaemlékezéseimből ,,A Magyar Kommunista Párt battonyai községi szervezete 1944. december 5-én este alakult meg." (Az alakuló ülésről szóló jelentésből.) Október közepe körül lehetett, amikor munkahelyemről hazafelé menet Kocsis Sándorba botlottam. Kocsist nem láttam a felszabadulás óta, igaz nem is kerestem, hiszen ki se moccanhattam a nyomdából, ahol a szovjet csapatoknak dolgoztam. Gyerekkorom óta jól ismertem Sándor bácsit. Házuk abban az utcában állt, ahol a szüleim laktak, s így gyakran találkozhattam vele. Családja nem volt, soha nem nő­sült meg, mint sokszor mondogatta, azért nem, mert úgy sem tudná az asszonyt el­tartani. Öccsével, a szintén agglegény Gergellyel élt egy fedél alatt. Gergely a házi­asszony szerepét vállalta magára, főzött, ellátta a ház körüli teendőket, Sándor bácsi meg ekézett, vetett, aratott, egyszóval megművelte néhány hold földjüket. Ebben az időben már 55 körül lehetett, dejóval idősebbnek látszott. Haja és bajusza teljesen megfehéredett, s csak piros arca és erős nyaka árulta el, hogy vígan buzog még benne az élet. Az öreg magának való morózus ember volt, ritkán szólt, s még ritkáb­ban nevetett. Ha politikáról esett szó, meghallgatta ezt is, amazt is, de csak morgott egyet-kettőt a bajusza alatt, s ritkán nyilvánított véleményt. Hallgatásának megvolt a maga alapos oka, csakhogy ezt kevesen ismerték. Sándor bácsit a Tanácsköztársaság ideje alatt a helyi direktórium tagjává választották, s habár semmiféle különleges tevé­kenységet nem fejtett ki, alaposan elbántak vele Horthyék, megverték s két évre le­csukták. Valami hasonlót elkerülendő, ha politikáról volt szó, az öreg hallgatásba burkolózott. De alighanem mindenki tudta, hogyan érez az öreg. Most, ahogy szembejött velem, észrevettem, hogy mélyen a gondolataiba merült. - Jó napot, Sándor bácsi! - köszöntem rá. Az öreg felkapta a fejét, majd a kezét nyújtotta. - Az orosz kapitánytól jövök - mondta anélkül, hogy kérdeztem volna, hol járt -, pártot alakítunk... - Milyen pártot? - kérdeztem érdeklődőn. Az öreg elsorolta, hogy a kommandatúra parancsnokának helyettese, egy kapitány magához kérette őt és rajta kívül még sok olyan embert, akik részt vettek a battonyai szociáldemokrata mozgalomban, s arra biztatja őket, alakítsanak pártokat, indítsák meg a községben a politikai életet. 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom