Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez
A kenyérgabonán kívül árpa és rozs termelésére nézve is vannak adataink. Területünkön 1561-ben összesen 12,5 hold árpa és 5,5 hold rozsvetés volt. Mindet kaszával takarták le és boglyába rakták, dézsmáját szemül fizették be. 1562-ben csupán 4,5 holdnyi árpát vetettek és szintén mindet kaszával takarították be. Legtöbb árpavetést az 1563. évi dézsmajegyzékben találunk, összesen 18,2 holdat. Túlnyomó részét kaszával takarták, csupán egy fél holdnyit arattak sarlóval. így tehát a kenyérgabonával szemben az árpa és a rozs vonatkozásában a kasza használata volt a döntő súlyú. 1 2 A XVI. század második felében Bihar megyéhez tartozó és a rétközi járás dézsmafizetői közé sorolt helységekben számszerint 15 helységben majdnem egy negyedszázaddal későbbről, 1587-ről és 1588. évről vannak adataink. Itt a következőképpen alakult a kasza és a sarló használata: 1587-ben az őszi búza vetésterülete kb. 141 holdnyi volt. Ebből csupán 2%-ot, 4 holdnyit arattak sarlóval, 137 holdat, 98%-ot kaszával takarták. Ugyanebben az évben 6 hold árpavetést mind lekaszálták. 1588-ban több mint kétszeresére emelkedett a vetésterület. Összesen 388,5 holdról takarítottak be őszi búzát. Ebből 286 holdat (73,8%) kaszával takartak, 102,6 holdat (36,2%) sarlóval arattak. A 67,5 holdnyi tavaszi vetésű gabonát mind kaszával takarították be. A rétközi járás falvai közül egy évtizeddel később a környéket szinte teljesen elnéptelenítő 1598. évi tatárpusztítás után csak egyetlen helység, Ványa (Dévaványa) gabonatermelését ismerjük a dézsmajegyzékből. Ekkor a mintegy 93 hold búzavetést és a 28,5 holdnyi árpavetést kaszával takarították be. 1 3 Tehát a rétközi járás területén vizsgált három évben összesen 649 holdat kitevő őszi búza vetésterületen 5/5 holdról (8o°/ 0) kaszával, 133,6 holdról f2o%J sarlóval takarították be a búzát. A jelenlegi szeghalmi járás területén tehát a XVI. század második felében a délen elhelyezkedő és a békési dézsmakerülethez tartozó 7 község területén Vésztő környékén a sarlóval való aratás volt szinte kizárólagosan szokásban, a Bihar megyéhez tartozó rétközi dézsmakerület területén fekvő 15 helységben, Körösladány, Füzesgyarmat térségében valamivel kisebb arányban ugyan, de a kaszával való betakarítási mód volt az uralkodó. Mind a két részen a tavasziak betakarítása - eltekintve az egyetlen esetben a békési részen megemlített néhány kalangya sarlóval aratott árpától - szinte kizárólagosan kaszával történt. Ha az eszközhasználat különbözőségének az okát kutatjuk, meg kell vizsgálnunk a szomszédos területeken abban az időben szokásban volt betakarítási módokat. A rétközi járás falvaival határos, akkor Szabolcs megyéhez és ezen belül a nádudvari dézsmakerülethez tartozó Nagyrábé, Nagybajom, Kisrábé, Rétszentmiklós, Szerep határában a sarlóval való aratás szinte kizárólagos volt. 1 4 A másik oldalon Nemeskereki, Mezőberény, Nagytelek, Félhalom, tehát a Vésztőtől délre eső Békés megyei részeken, melyek szintén a Gyulához adózó falvak közé tartoztak a két eszköz használatának az aránya megegyezik a Vésztő környéki falvakéval. Mindebből tehát az következik, hogy nem csupán az időjárás, a búzavetés minősége határozta meg a betakarítás módját, hanem közrejátszott ennél a kérdésnél a dézsmálás módja és szokása is. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a békési részen a vizsgált időmetszetben viszonylagos nyugalom volt. Az időjárás is az 15601561-es szárazság után az 1562-1563. esztendőben mind jobban kedvezőre fordult, tehát az időjárás adta lehetőségek is megvoltak a jól kelt és magasra nőtt búzavetés sarlóval való aratásához. A bihari részben viszont az 1580-as évek vége felé mind bizonytalanabbá vált a termelés. Erre utalnak az 1570-1585 között sűrűn előforduló szökések és a dézsmarestanciák nyilvántartásai. 1 5 A termelési bizonytalan407
