Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez

1588. évben 1590.évben X 590. évben Név gabonadézsmát báránydézsmát jobbágyhelyi adott adott minősége Nagy Baltazár 1 hold után nincs benne féltelkes Fekete Péter 1 hold után nincs benne szabados Bőr Mihály 1,5 hold után nincs benne nincs benne Szabó András 0,5 hold után nincs benne nincs benne Kun András 6 dénárt nincs benne nincs benne Kovács András 6 dénárt nincs benne nincs benne Hegedűs Lajos 1 hold után nincs benne nincs benne Hegedűs Péter 0,5 hold után nincs benne nincs benne Nagy Benedek 1,5 hold után nincs benne féltelkes Fekete Gergely 1,5 hold után 1 báránnyal egésztelkes Kiss Péter 6 dénárt nincs benne nincs benne Fodor György 6 dénárt 4 bárányt nincs benne Fodor András 1 hold után nincs benne féltelkes Nagy György 6 dénárt nincs benne nincs benne Bertalan Péter nincs benne 2 bárányt nincs benne Nagy András nincs benne 3 bárányt féltelkes Fekete Albert nincs benne nincs benne féltelkes Bajó Ferenc nincs benne nincs benne féltelkes Kiss Demeter nincs benne nincs benne féltelkes Szűcs Benedek nincs benne nincs benne bíró Feke Imre nincs benne nincs benne egésztelkes Kiss Vitális nincs benne nincs benne féltelkes Pacsirta Pál nincs benne nincs benne szolga Kiss Lörincz nincs benne nincs benne szegény Nagy Miklós nincs benne nincs benne féltelkes Farkas István nincs benne nincs benne szegény Korda Pál az egyetlen, aki mind a három összeírásban szerepel. Dézsmaszolgáltatása alapján terméseredménye gabonából oly csekély, hogy megtizedelni nem lehet, ezért dézsma helyett keresztyénpénzt fizet, viszont z bárányt ad be dézsmába, ami azt jelenti, hogy olyan juhállománnyal rendelkezett, melynek évi szaporulata 22-23 bárány. Az urbáriumban viszont féltelkesnek van kategorizálva. Kategóriája szerint gabonatermésének 50 kalangya körül kellene lenni. Három olyan jobbágy van, aki az 1588. évi gabonadézsmajcgyzékbe nincs felvéve, 2 év múlva, 1590-ben dézsmába bárányt szolgáltatott be. 1594-ben a tatár pusztítás után, mint egésztelkes, illetve féltelkes gazdálkodik. Öt jobbágy csak az urbáriumban szerepel, még pedig egy egésztelkesként, kettő féltelkesként, egy szegény, egy pedig szolgaként. Ezek vagy 1590 óta költöztek ide - ami a szegény és a szolga esetében elképzelhető, de a féltelkes és kiváltképpen az egésztelkes esetében szinte lehetetlen - vagy az 1594. esztendőt megelőző években nem rendelkeztek megfelelő igaerővel és kézi munkaerővel, hogy termelni tudjanak. Cséfányban is Balkányhoz hasonló helyzetet találunk. 1580-tól 1594-ig a következő nevű családfők adóztak: Kun András (1580), Farkas Lukács, Nagy András, Kun Mátyás (1583), Nagy Baltazár, Feke Péter, Bőr Mihály, Szabó András, Hegedűs Lajos, Kovács András, Hegedűs Péter, Nagy Benedek, Feke Gergely, Kiss Péter, Fodor György, Nagy György, Fodor András (1588), Bertalan Péter (1590), Feke Albert, Bajó Ferenc, Kiss Demeter, Szűcs Benedek (Bíró), Feke Imre, Kis Vitális, Nagy Máté, Pacsirta Pál, Kiss Lőrinc, Nagy Miklós, Farkas István, összesen 29 csa403