Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez

Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez MOLNÁR AMBRUS j. A táj leírása Békés megye mai közigazgatási beosztása szerint a szeghalmi járáshoz Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom és Vésztő községek tartoznak. Nagyjából ugyanezeket a községeket foglalta magába az 1930-as évekbeni szeghalmi járás is. Szeghalmi Gyula megállapítása szerint ekkor területe mintegy 120668 kat. hold lehetett, lakosainak száma több mint 40000. A járást északon és keleten Hajdú-Bihar megye, délen a békési, nyugaton a szarvasi járás és Szolnok megye határolják. Felülete rónaság, síkjából helyenként alacsony emberi kezektől eredő halmok emelkednek ki. Termékeny földjét a SebesKörös, Berettyó, és a járás északnyugati határán a Hortobágy csatorna öntözi. Északi és keleti részeit a ma már kiszáradt Nagy-, és Kissárrét óriási kiterjedésű mocsarai borították. A mocsárvilág eltüntetésére irányuló lecsapolás a múlt század 30-as éveiben kezdett megindulni és a 80-as évek végén fejeződött be. A múlt század közepén készült leírás még sok tekintetben mutatja a tájnak az előző századokban is viselt arculatát. E szerint 1855-ben Szeghalom határterülete: 43000 kat. hold. Ebből szántóművelésre alkalmas: 9195 kat. hold. A talaj minősége: „..Részint székes, fehér, részint ilványos árvízjárta föld." Dévaványa 40 000 holdnyi területéből alig egyharmada szántó, 8000 holdnyi kaszáló, a többi „ .. nádasrét, legelő haszonvehetetlen Földjei vízállásosak - s a mi a víztől ment nagyobb része szikes, csekély hasznú... nagyon ritka évben van a földművesnek annyi gabonája, amennyivel a jövő termésig beéri." A tehetősebb gazdák marhatenyésztésből, a szegényebbek nádvágásból élnek. „Folyóvize nincsen, de azért a határt tavak és mocsarak borítják", melyekben bőven van teknősbéka, hal, rák és csík. Füzesgyarmat: Területe a Berettyó Sárrétjét is ideértve 34000 kat. hold, melyből szántó alig több mint 7000 kat. hold. A rétség 11 000 kat. holdnál is több. Földjének minősége: „Lápos, korhány, felette gazdagon termő. Nádja bőséges." Az udvaraikat azzal kerítik. Körösladány: Határterülete 35 246 kat. hold, ebből 13 000 holdnyi a szántóföld, 11 000 holdnyi a legelő. Nádas és mocsár mindössze 3000 holdnyi. „Földje felette sovány, vadszikes, ha megszárad kőkemény, nehéz munkálatú. Vésztő 30000 holdas határából alig 5000 hold a szántó, a rét és hasznavehetetlen több mint ix 000 hold. „Földje lapályos, fekete, nagyrészben rétes, a vízáradások miatt a Körös partját magas, széles töltéssel vették körül, csakhogy a község lapályos részét, az úgynevezett Babylont megszabadítsák az áradástól." Kér sziget 1855. évi állapotáról megjegyzi: „Berettyótól nevelt nádasrétek által környezett szigetet képez 2850 kat. hold területen." 397