Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Krupa András: A nemzetiségi néprajz közművelődési szerepe
letet, a honismereti-néprajzi mozgalmat, mely - tegyük máris hozzá - ezt azzal viszonozza, hogy alapanyagot szolgáltat a tudománynak. Mivel ez a rendkívül erős dialektikus kapcsolat van meg a néprajztudomány és az önkéntes néprajzi gyűjtők tevékenysége között, fel kell tudnunk használni a néprajztudomány aktív, dinamikus sajátosságát a közművelődés széles körű fejlesztésére (a népi tánccsoportok hiteles népművészi munkájától a tv, a rádió néprajzi ismeretterjesztéséig), mind pedig a honismereti-néprajzi mozgalom, jelesen a szlovák nemzetiség honismereti-néprajzi mozgalmának okos, céltudatos szélesítésére. A néprajz fiatal diszciplína, alig másfél százada, hogy önálló tudomány lett. Jellegénél és sajátosságánál fogva tudományos, kutató, feltáró, szintetizáló tevékenységének tárgya elsősorban az osztálytársadalmak alávetett dolgozói, főként a parasztság népi kultúrájának valamennyi ága. Hatóköre kiterjed az anyagi, a szellemi és a társadalmi kultúrára, a megélhetéshez szükséges munkaformák (gyűjtögetés, halászat, vadászat, növénytermesztés, állattenyésztés) feldolgozására, a termékek felhasználásának (pl. ruházat, építészet, táplálkozás) módjára, a szóbeliség hagyományára, a népköltészetre, a hiedelemrendszerre, a közösségi élet társas formáira, azaz ha röviden kívánjuk kifejezni magunkat: az emberek mindennapi életére és annak változásait is rögzítő történetére. A néprajztudomány által feltárt anyag felhasználható a közművelődés mai követelményeinek kielégítésére is, így többek között olyan feltételeinek kialakításához is hozzájárulhat a teremtő néphagyomány közvetítésével, mint az öntevékenység, az aktivitás, az önművelés, a kollektivitás. A magyar néprajztudomány alapvető feladata az is, hogy a magyar nép kultúrájának, hagyományának sokoldalú összevetését végezze el más népek, k;iztük a szomszédos népek kultúrájának a jellemzőivel, vizsgálja meg a népek azonos, hasonló vagy eltérő elemeit. Kutatási eredményeivel mutasson rá, hogy milyen tényezők kötik össze a népek kultúráját, következésképpen a népeket. A feltárt anyaggal járuljori hozzá a népek egymás iránti megbecsülésének a növeléséhez. A szlovák nemzetiség népi hagyományával foglalkozó néprajzi gyűjtők tehát a lenini nemzetiségi politika, a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemének tudatosítói, hordozói is. A népi hagyomány ápolásával, tiszteletben tartásával párhuzamosan növekszik az anyanyelv iránti szeretet és tisztelet is. A népi kultúra értékeinek megmentését végző közművelődési-néprajzi tevékenység egyúttal segítséget nyújt egy másik tudománynak, a nyelvtudománynak is, s ezáltal politikai jelentősége még nagyobb, mert növeli a nemzetiségi tudat, az anyanyelvhez való tartozás tudatának az erejét. A néprajztudomány szakemberei adatközlőkre, lelkes segítőtársakra támaszkodnak elsősorban. Mint ismeretes, a magyar néprajztudománnyal szinte egyidős az önkéntes néprajzi gyűjtők bevonása. A magyar népi kultúra igen jelentős kincsei maradtak meg az utókornak fáradhatatlan gyűjtőmunkájuk révén (pl. Erdélyi János Népdalok és mondák, Kriza János híres népballada gyűjteménye, Ipolyi Arnold hiedelem- és mondagyűjteménye, Berze Nagy János baranyai néphagyományai stb.) Az önkéntes néprajzi gyűjtők mozgalma a felszabadulás után vált szervezetté és hozott jelentős eredményeket (néprajzi gyűjtőpályázatok, rendszeres kérdőívek, etnológiai adattár stb.) * A szlovák nemzetiség néphagyománymentésének történeti előzményei. A szlovák népi kultúra gyűjtésében is jelentős szerepük volt a néprajzi ismeretek iránt lelkesedő gyűjtőknek, mert hiszen a szlovák néprajztudomány tulajdonképpen 1918 után fej358
