Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rindó József: A kondorosi csárda

A kondorosi csárda RINDÓ JÓZSEF Sok romantikus emléket ébreszt a híres kondorosi betyárcsárda. Az Alföldre látogató turisták nem mulasztják el felkeresni. Kiránduló autóbuszok, gépkocsik, motorkerékpárok sorakoznak a főutcán, míg utasaik a betyárvilág romantikáját élesztik a híres falak között. Életrekelnek ilyenkor a betyárhistóriák, kifogyhatatlanok a betyárnóták. Cigányzenészek segítik a hangulatot az étteremben, citerások vidítják a pénzesebbeket a pincében. *** Kondoros 1975-ben ünnepli újraalakulásának 100. évfordulóját. Ennek jegyében készült a megemlékezés, hisz a községalakuláskor meghatározó szerepet játszott a csárda. Ez a vidék régebben Kondorospuszta néven Szarvashoz tartozó külterület (legelőterület) volt. Szétszórt tanyavilága két pólusú elrendezést mutatott. Az egyik centrum a mai falutól 6 km-re a csákói uradalom volt (ma Vörös Október Tsz), £L másik pedig a csárda. Az uradalmi központ volt a számottevőbb, zártabb rendszerével, nagyobb lélekszámával, több környező tanyával. A csárda és környékének szórtabb volt a tanyavilága, lélekszáma is kevesebbet mutatott. Nőtt viszont az átutazó forgalma, - hírnevét pedig gazdagította kiapadhatatlan mondavilága. (1854-ben az •egész Kondorospuszta 560 főt kitevő lakosságából 228-án a csákói uradalom majorjában laktak.)

1 A kiegyezést követő kapitalizálódási folyamatban a két centrum egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. Az ekeművelés alá vett területek rohamos növekedésével nőtt a mezőgazdasági munkások iránti igény. A munkások tartalékseregének foglalkoztatását állandó jellegű helyhezkötéssel lehetett legjobban megoldani. Ez az igény sürgette a falualapítást, ahol házhelyek juttatásával lehetett lekötni a munkaerőt. Az új község helyének kijelölésekor a számbajöhető három lehetőség közül a híres betyárcsárda település- és községképző ereje bizonyult leghatékonyabbnak. 1875-ben a Szarvashoz tartozó Kondorospusztán a csárda központjával alakult meg az önálló közigazgatású község, Kondoros néven.'2 A csárdáról A csárdák az Alföld jellegzetes épületei voltak. Az elsők a 17. században épültek Magyarországon. Az akkori gazdasági és politikai viszonyok indokolták létezésüket. A törökök kiűzése után oly annyira megritkult az Alföld lakossága, 313-