Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

a) A városok növekedése i8jo-ig4g A felszabadulás előtt a megye városainak főbb funkciója a terület erőteljes mezőgazdasági jellegéből következően csupán az irányítás és a kereskedelem lebonyolítása volt, melyet az újonnan megépített közút- és vasúthálózat is megerősített. Lakosságuk nagy része ekkor még a mezőgazdaságban tevékenykedik, ily módon - a népességet koncentráló ipar hiányában* - nem játszanak jelentős szerepet a lakosság tömörítésében, amit a külterületi népesség intenzív fejlődése** is bizonyít (Becsei J. 1973). A városok népességnövekedése így alig haladta meg a megyei átlag felét, részesedésük pedig az össznépességből 6,6%-kal lett kevesebb, mint 1870-ben. Még a legdinamikusabb város, Orosháza - a löszterület mezőgazdaságának központja - sem rendelkezik hazánk lakosságának átlagos növekedési ütemével, Szarvas népessége pedig ez idő alatt 19,6%-kal csökkent. Már a fenti szakasz első két évtizedében (I. A) a városok növekedése - Budapestet nem tekintve is - gyorsabb volt hazánkban az össznépességénél, a megyében viszont 9,2%-kal elmaradt attól. Így a községi lakosság 2,6%-kal nőtt a városival szemben, ellentétben az országos 3,7%-os csökkenéssel (Berend T. I.Szuhay M. 1973). A növekedés ütemét illetően a községek növekvő szerepe az I. világháborúig fennmaradt, sőt a két világháború között (I. C) a megye városainak lakosságszáma - bár csak kis mértékben - csökkent. Ebben az egyébként is alacsony növekedési ütem mellett nagy szerepe volt a világháborús pusztításnak, mely hazánk lakosságának csaknem 6%-át semmisítette meg (Berend T. I.Szuhay M. 1973). b) A városok növekedése ig4g-től igjo-ig A II. népesedési szakaszban a foglalkozási átrétegződés hatására a megyén belül is megindult a városlakók számának dinamikusabb emelkedése. Részesedésük a lakosságból 29,1%-ról 34,9%-ra emelkedett. Ez a változás azonban csak helyi viszonylatban volt különös jelentőségű. A megye városi lakosságának növekedési üteme ugyanis csak 1,2%-kal haladta meg hazánk össznépességének nemzetközi viszonylatban alacsonynak számító növekedési szintjét (2. táblázat), az ország városlakóinak csaknem 20%-os gyarapodásával összevetve pedig csekélynek kell tekintenünk. A lakosság növekedését tekintve az egyes városok között is nagy differenciák találhatók lakóik gyarapodását illetően (Békéscsaba: 31,7%; Békés: -4,4%). A II. A) időszak az, amely a megye városainak fejlődésében fordulatot hozott. Lakosságuk a II. világháború hatására tetemes veszteséget szenvedett, a felszabadulást követő években azonban a népesség városba áramlásának az előzőeknél egy jóval intenzívebb szakasza kezdődött el. Ennek az urbanizálódási folyamatnak hatására a városi lakosság számának növekedési * 1910-ben pl. Magyarországon a nagyipari üzemek az összes iparvállalatnak csak 0,9% -át adták, tehát a nagyipart mindössze néhány külföldi tőkével létrehozott gyár képviselte. Ezek Budapest mellett csupán néhány vidéki várost érintettek, viszont az ipari munkásoknak több mint felét foglalkoztatták. (BEREND T. I.-SZUHAY M. 1973). ** Fontos tényező volt a városlakók kiáramlása mellett a Budapestre és más ipari központokba költözött megyei népesség helyére bevándorlóknak az újonnan művelésbe vett mezőgazdasági területekre telepedése is. 288