Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

ami messze elmarad az Alföld mutatószámától is. (2. tábl.) Hazánk népességéből való részaránya 0,4%-kal, az Alföldéből pedig 0,9%-kal esett vissza. b) A növekedés üteme a II. szakaszban A felszabadulást követő két évtized folyamán hazánk lakossága 12,1%-kal növekedett, a megyében pedig ezzel egyidejűleg 5,6%-kal csökkent. Így az ország népességéből való részesedése 5,1%-ról 4,3%-ra, az Alföldéből pedig 16,4%-ról 15,5%-ra esett vissza. A csökkenés okai főként a felszabadulás utáni alapvető társadalmi-gazdasági változásokban gyökereznek. Átalakult az ország gazdasági struktúrája, s ezzel együtt a gazdaság területi képe is megváltozott. A nagyarányú iparosítás következtében meggyorsult a lakosság foglalkozási átrétegződése, ami viszont területi átcsoportosulását is maga után vonta. Nagyarányú népességvándorlás indult meg a gyorsan fejlődő, jobb megélhetési lehetőséget nyújtó ipari területek felé. Békés megye - tagadhatatlan ipari fejlődése mellett - az ország iparosításához - természeti- és gazdasági földrajzi adottságaiból, az iparosítás kezdeti alacsony szintjétől stb. következően - számottevően csak a mezőgazdaságból felszabadult munkaerejével tudott hozzájárulni. A nagy iparterületeken extenzíven fejlődő ipar „kebelezte be" az elvándorló munkaerőt. Az átrétegződés és területi átrendeződés folyamata Békés megyében is megindult, intenzitása azonban elmaradt az országostól. Nem következett tehát be a lakosság robbanásszerű urbanizálódása, sőt az időszak első felében a városok, illetve központi funkciókkal rendelkező települések átlagában tapasztalható gyorsabb emelkedés a népesség növekedési ütemében a későbbiek folyamán lényegesen csökkent. Az időszak első felében (II. A) a második világháború hatására kialakult alacsony kezdeti szint utáni törvényszerű gyors emelkedést felfokozták azok a népességpolitikai intézkedések, melyek a születési arányszám - és így a természetes szaporodás - megnövekedését segítették elő. Ez a jelenség természetesen Békés megyében is éreztette hatását. Hogy a lakosság mégis 0,8%-kal csökkent, annak oka a már előzőekben vázolt társadalmi-gazdasági jelenségekben keresendő. így a megye népességének részesedése az országosból ^,i%-ról 4,7%-ra, az Alföldéből pedig 16,4%-ról 16,0%-ra esett vissza. Az 1960-as években (II. B) a népesség növekedésének üteme az előző évtizedhez képest országos szinten is lelassult (3,6%), a megye lakossága pedig az eddiginél jóval gyorsabban csökkent. (2. táblázat.) 3. 1. 2. A városlakók számának változása Míg Magyarország városi lakosságának száma 3,5-szeresére (256,7%-kal) nőtt, a megyében ez a mutató nem érte el az átlagost sem. Még a leggyorsabban növekvő Békéscsaba (106,2° 0) is messze elmaradt hazánk vidéki városainak fejlődési szintjétől (163,9%). így az elmúlt 100 évben Békés megyében a városlakók aránya 0,8%-kal csökkent, s 1970-re a jelenlegi öt városban az összlakosságnaic c-;ak alig több, mint V;r

a élt. (3. táblázat.) A városoknak a népesség koncentrálásában betöltött szerepe a vizsgált időszak folyamán gyökeres változáson ment keresztül. 287