Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

Sárréti Néprajzi Tudományos Ülésszak Püspökladányban DANKÖIMRE A Sárréti Intézőbizottság Békés és Hajdú-Bihar megyék közművelődési szerveivel együttműködve május 19-31. között rendezte meg a „Sárréti Napok 1974" változatos programú rendezvénysorozatát. A rendezvénysorozatot nagy érdeklődés kísérte. Kiemelkedő eseménye volt a május 21-én, Püspökladányban tartott Néprajzi Tudományos Ülésszak, amely a Sárrét hagyományos életmódjával kívánt egyrészt összefoglaló módon, másrészt új vizsgálatokra ösztönzően foglalkozni. A Sárrét, amely két megye három járása egy részén foglal helyet, jól körülhatárolható földrajzi terület, egység. Ebből következően gazdasági és művelődési csoport is. Földrajzi adottságait a Berettyó és a Körösök (főleg a SebesKörös) árterülete formálta és a rajta kialakult nádas rétség jellemezte. A múlt század közepétől fogva végrehajtott folyamszabályozás és ármentesítés a Sárréten a régebbitől merőben különböző földrajzi környezetet hozott létre. Ennek a változásnak megfelelően mára már teljesen átalakult a Sárrét települése, építkezése, gazdálkodása, sőt folklórja is. Annak ellenére, hogy a Sárrét a néprajzilag legjobban ismert területeink közé tartozik, mégis szükséges a számvetés, a jövő feladatainak kijelölése. Számadásra késztet bennünket két évforduló is. Az egyik az, hogy jövőre, 1975-ben lesz száz éve, hogy megjelent Osváth Pál ma már könyvritkaság számba menő és alapvető forrássá vált könyve, a Bihar Megye Sárréti Járása Leírása. A másik évforduló sem kevésbé lényeges. Kevéssel ezelőtt volt hetven éves Szűcs Sándor, a régi Sárrét világának legjobb ismerője és hűséges krónikása. Szűcs Sándor neve, munkássága elválaszthatatlan a Sárréttől. Mind szigorúan vett tudományos munkáiban, mind pedig az irodalmilag is értékesen, csodálatos nyelvi gazdagsággal megformált sárréti történeteiben - amelyek mellesleg a histórián túl minden esetben számos, jelentős népéletbeli adalékot is tartalmaznak - igen sokoldalúan mutatta be a Sárrétet. Hogy mégis új kutatásokat, feldolgozásokat kívánunk, az nem a korábbi munkálatok értéktelenségét, meg nem becsülését jelenti, hanem azt, hogy éppen az előttünk jártak kutatásai, feldolgozásai, ezek egésze vagy érdekes és értékes részletei felkeltették az érdeklődést egy-egy tárgycsoport, kérdés iránt. Ezenkívül az is igaz, hogy a változó világban változik a tudomány is. Ma más szempontokat akarunk érvényre juttatni, más elképzelések vezetnek bennünket, újabb módszerekkel kísérletezünk, eljárásokat próbálunk ki, mint akárcsak pár évvel ezelőtt is. De szükségessé teszi az új vizsgálódásokat az a körülmény is, hogy a korábbi kutatások során számos önmagán túlmutató adat, viszonyítás, következtetés került napfényre. Ezek további nyomonkövetése, felderítése, felhasználása, beépítése a Sárrétről tudottak egészébe napjaink elengedhetetlen kötelessége. 257