Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei

Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei PERNEKI MIHÁLY Az eszmei községek országszerte előforduló szép száma ellenére, az irodalom keveset foglalkozott az eszmei községek történetével. Alább, Mezőhegyes egykori eszmei-, politikai-községgé alakulásának történeti körülményeit kívánjuk tisztázni. Szándékunkban áll ezzel kapcsolatban az eszmei község fogalmát és kialakulását megmutatni, valamint az eszmei községgé alakulást az ország közigazgatási szervezetének rendszerébe beilleszteni. Az eszmei községekről a polgári kori községi törvények nem tudtak, de joggal vethetjük ellene, hogy az élet igenis tudott róluk, mert hazánk számos részében voltak a többi községektől egész határozottan megkülönböztethető olyan községek, amelyek léte ugyan semmiféle törvényen nem alapult, sőt keletkezésük és működésük a fennálló törvényekkel össze nem egyeztethető volt, mégis hosszú évtizedek alatt élték a törvény betűihez alkalmazkodó, de a törvény szellemével határozottan ellentétben álló életüket. Éppen ezért érdemes a magyar polgári közigazgatás e kurióziumával behatóbban foglalkozni. Nehéz megállapítani, hogy az eszmei község elnevezés mikor és hogyan keletkezett. Törvénytárunkban - mint már említettük - ezzel az elnevezéssel érthető okokból nem találkozunk. Adataink szerint a 177.300/1924 BM sz. rendelet az eszmei községek meghatározására „a közigazgatás követelményeit ki nem elégítő községi alakulatok" körülírást használja. Az eszmei község deffiniálására több korabeli meghatározást sikerült találnunk. A belügyminiszter 1931-ben egy körrendeletében

1 az eszmei községet így deffiniálja: „Eszmei (uradalmi) község alatt valamely gazdaság (uradalom) vagy ipartelep területét magában foglaló olyan önálló községi alakulatot kell érteni, amelynek a képviselőtestület, valamint az elöljáróság tagjai - törzslakosság hiányában - a gazdaság (uradalom), illetőleg ipartelep tulajdonosai, vagy alkalmazottai közül kerülnek ki." Az „eszmei község nem egyéb, mint egy községi hatóságot gyakorló magánuradalom"

2 - írja Alsó László munkájában - „ahol a község hatóságát magánszemélyek sajátítják ki a maguk érdekében" - egészítette ki Benisch Artúr

3 a kérdés szakértő kutatója. Alsó Lászlónak egy másik meghatározása szerint „az eszmei, uradalmi községnek a területe majdnem teljesen egy vagy több uradalomhoz tartozik, az azon lakó cselédség szolgálati viszonyánál fogva sem alkothat állandó települést, ebből az okból ily községek földrajzi szempontból sem alkalmasak a községi szervezet fenntartására."

4 414