Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése

rület 3740 hektárról 9145 hektárra nőtt. Az öntözött növénykultúrák hozam­mutatói is kedvezően alakultak. A Békés megyei állami gazdaságok öntözési tevékenysége nemcsak me­gyei, de országos viszonylatban is jelentős. Külön említem azt is, hogy a köz­zölt számok között nem szerepel a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet által ön­tözött terület, amelyeken kísérletek folynak. Kiskörei II. Tiszai Vízlépcső A II. Tiszai Vízlépcső komplex (többcélú) vízgazdálkodási létesítmény. El­sődleges célja az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges víz biztosí­tása, amelyet a főműhöz kapcsolódó rpásodrendű főművek üzemeltetése old meg. Másodlagos cél a tógazdálkodás, az iparfejlesztés és az ivóvízellátás igé­nyének kielégítése. Fontos szerepe van az új létesítménynek az árvízvéde­lemben is, így vízkárelhárítást és a vízhasznosítást egyidejűleg szolgálja. (5. ábra.) Az öntöző főművek három öntözőrendszert, a bögei és tárolómenti, a nagy­kunsági és a jászsági öntözőrendszereket látják el vízzel. A nagykunsági­főcsatornán keresztül a Körös-völgy is részesül a Kiskörénél épülő második Tiszai Vízlépcső vízszolgáltatásából. A Kiskörei Vízlépcső összesen 300 000 ha új terület öntözését teszi majd lehetővé. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei haznosításának koncep­ciója Fekete István szerint a következő: „Az öntözés a termelés biztosítását 5. ábra: A Kiskörei Vízlépcső duzzasztó kapuja 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom