Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése

és nagyságát befolyásoló olyan agrotechnikai eljárás, amellyel a növények vízigényét a mindenkor gazdaságos határokig kívánjuk kielégíteni. Bevezetése általában ott indokolt, ahol az adott gazdaság az öntözés nélküli gazdálkodás optimumát megközelíti vagy eléri. Az öntözés tehát az öntözés nélküli gazdálkodásra ráépülő, azt alapként feltételező, annál magasabbrendű agrotechnikai eljárás." Ez a megfogalmazás lényegében behatárolja az öntözésbe bevonható üzemeket és konkrétan megszabja a gazdaságokkal szembeni követelményeket. A gazdaságok kiválasztásának és a fejlesztés ütemezésének módszerében fő elv az, hogy olyan üzemek kerüljenek öntözésfejlesztésre, amelyek alkalmasak az öntözéses gazdálkodásra való átállásra. Rendelkeznek az öntözés természeti, közgazdasági és üzemi feltételedvei és a gazdálkodás már átlagon felüli színvonalú. Az üzem képes az öntözésfejlesztéssel járó beruházási öszszegek fedezésére és a gazdaság vezetőségének megfelelő a hozzáállása. Fentiek számszerű érzékeltetésére a TMI 15 index számot használt. Négyet a talajadottságok, hármat az eszközellátás, négyet a termelési színvonal, kettőt a munkaerőellátottság és kettőt a gazdálkodási színvonal jellemzésére. Az index számokat a megye jó termelőszövetkezeteinek átlagmutatóihoz hasonlították, feltételezve azt, hogy ezek az üzemek elérték vagy megközelítették az öntözés nélküli gazdálkodás optimális színvonalát. Az öntözéses gazdálkodás bevezetéséneik ideje ugyanis akkor követezik el, amikor az üzem az öntözés nélküli gazdálkodásban az optimumnál tart, és további fejlődés már csak öntözővíz segítségével oldható meg. Az Agrokémiai Kutató Intézet talajtani tanulmányai alapján készült a mellékelt vázrajz, amely tájékoztat Békés megye öntözésfejlesztésének talajtani lehetőségeiről. (2. ábra.) Az első Tiszai Vízlépcső, a tiszalöki öntözőrendszer hatásterületén észlelt kedvezőtlen talaj változások (láposodás, szikesedés) kivédését szolgálja a II. Tiszai Vízlépcső területének előzetes vizsgálata és a területek feltérképezése az öntözésre való alkalmasság szerint. A térképen három kategória szerepel: 1. öntözésre javasolt, 2. öntözésre feltételesen javasolt, 3. öntözésre nem javasolt. A térkép szerint feltétel nélkül öntözésre javasolt terület megyénkben már viszonylag kevés (az összes terület 5%-a) és csak Szarvas, Gyoma, Gyula és Békés körzetére szorítkozik. Ezeken a területeken az öntözés következtében kedvezőtlen talajgenetikai és hidrológiai változások nem várhatók. Megyénk zömében feltételesen javasolt területeket foglal magában (az összes terület 91%-a). Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az öntözés igen hatásos termelési tényező lehet, ha azt szakszerűen végezzük, tehát megteremtjük az optimális feltételéket. Jelenti azonban azt is, hogy a legkisebb mulasztás, szervezési vagy technológiai hiba nemcsak az öntözés várt eredményének elmaradásához vezet, hanem a termőterületek leromlásához is. Nem lehet és nem szabad felelőtlenül és szakértelem nélkül az öntözéshez hozzákezdeni, mert az súlyos csalódást okozhat. 71